Ma (június 9-én) Gréczi Judit egészségfejlesztő, mentálhigiénés fejlesztő, védőnő hasznos tanácsokkal látta el a Betűbölcsi tanévzáró előadásán a kismamákat, kispapákat.

A foglalkozás témája - a kötődési traumák szerepe a későbbi felnőttkori betegségek kialakulásában - rendkívül érdekes dolgokra világított rá, melyeket remekül hasznosíthatnak a babát várók és a kisgyermekes szülők is egyaránt.

Megdöbbentő tényekkel kezdte előadását a védőnő, miszerint minden 4. felnőtt élete során legalább egyszer szenved lelki betegségben, minden 5. gyermek és fiatal magatartászavarral és lelkibetegségben küzd.

A várandósok 14,6%-a panaszkodik szorongásról, 17%-a lehangoltságról számol be. Elgondolkodtató, hogy egy nő élete legszebb szakaszában, mikor babát vár, miért alakul ki depresszió. Mindez azzal magyarázható, hogy napjainkban ritkaságszámba megy a 6-8 gyermekes család, inkább általánosítható az 1-2 gyermek vállalása. Ebből kifolyólag törekednek a szülők a "tökéletes gyermek" nevelésére. A baba vállalásánál és az egész terhesség alatt, valamint a szülés után is ez a kényszeres stressz uralkodik a szülőkön, miszerint mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy gyermekük mindenben kiváló és makulátlan legyen. A stresszhormonok viszont nem tesznek jót már a pocaklakónak sem.

Útravaló az első években

Tökéletes anya nincs, ezt le kell szögeznünk - mondta Gréczi Judit védőnő. A mondanivalónk onnan indul, hogy "elég jó anya". Ez a jelző pedig azokra a szülőkre illik, aki mindig eltalálja, hogy milyen mértékben álljon a gyermeke rendelkezésére. Nem szabad túlzásba vinni a babusgatást, de órákon át sem lehet hagyni, hogy sírdogáljon a baba. Azon anyukák számára, akiknek terhet jelent gyermeke fejlődésének első szakasza, mikor nagyon sok törődést igényel a baba, azt szokták mondani a védőnők, hogy használják ki alaposan ezt az időszakot, mert nagyon gyorsan vége lesz és utána már a gyermek nem akarja, hogy túlzottan a nyakába akaszkodjunk.

Az előadáson azt is megtudhattuk, hogy aki már a gyermek pici korában megtalálja az arany középutat a kötődésben, annak nem lesz problémája a gyermek kamaszkorba lépésekor sem. Hiszen az 1,5-2 éves gyermekek dac korszaka kamaszkorban megismétlődik. Mindkét időszak arról szól, hogy a gyermek feszegeti a határokat, építi az énképét. Serdülőkorban a dohányzás, a kékre festett haj stb. mind-mind próbálkozás a szülő-gyermek határainak feszegetésére, illetve az énkép építésének egyik módja. Tudnunk kell, hogy a túl szoros kötődéssel szinte megfojtjuk gyermekünket, ebből fakadóak a deviáns viselkedési formák, a részeg hazajárás, a rendszeres iskolakerülés kamaszkorban stb.

A gyermek fejlődésének szakaszai:

1. félév: szimbiózis megléte - a gyermek még nem tudja az "én" határát. Ölben-karban érzi jól magát.

1. félé vége - biztos kötődés kialakulása

2. életév: leválás, önállósági törekvések

A betegségek kialakulásának lehetősége kapcsolatban van a gyermekkorban átélt kötődési traumákkal

A felnőttkorban kialakuló betegségek hátterében a gyermekkorban megélt kötődési traumák állhatnak. A bélgyulladások kialakulása például visszavezethető arra, hogy sokáig magára hagyták csecsemőkorában a babát a szülők. Nem vették fel azonnal ha sírt.

A szívinfarktus, pajzsmirigy, vérnyomás betegségek szintén amiatt alakulnak ki, mert nem alakult ki a gyermekkori kötődés szülő-gyermek között. A gyermek megszokta, hogy magának kell megoldani a problémát. Az ilyen típusú gyerekek "Menedzser" felnőttek lesznek. Minden csak úgy jó, ahogyan ők csinálják.

Ha változik a gondozó személye gyermekkorban (pl. szülési depresszió miatt az anya kórházba kerül és az apa gondozza a gyermeket, később pedig az anya visszatérésekor az anya veszi át a gyermeknevelést), akkor "C" típusú emberré fog válni a csemete felnőttkorában. Mindkét szülő máshogy viselkedik a gyermekkel: az egyik felveszi, nem engedi, hogy sírdogáljon sokáig, a másik kivárja míg elhallgat a gyermek, mondván hadd erősödjön a tüdeje. A gyermek tehát kétféle viselkedéstípussal találkozik már idejekorán. Ezeknél a gyerekeknél a későbbiek során autoimmun beteségek és a rosszindulatú betegségek kialakulásának aránya igen magas.

A nem kívánt várandóságból születettek:

• Kisebb súlyúak
• Értelmileg gyengébben fejlettek
• Fogékonyabbak a betegségekre

Nagyon fontos az anya-magzat kapcsolatépítése főleg azoknál a szülőknél, ahol a gyermek nem kívánt várandóságból születik. A kapcsolatépítés analízisre épít és orvos vagy pszichológus segítségével egy ún. pszichoterápiás forma. Az anyukák tudatos csatornán is tudnak kommunikálni a babával: pl. hasfal simogatása, hintaszékes ringatás, zene, éneklés illetve nem tudatos csatornán: gondolatok, fantáziák, képek. Főleg a nem kívánt terhesség alatt nagyon fontos a baba-mama kapcsolat építése, hogy a születendő gyermek ne legyen hátrányos helyzetben a véletlen megfogantatás miatt. Egy pszichológus nagyon sokat tud segíteni abban, hogy a kényszerűségből vállalt gyermekvállalás is örömteli kimenetelű legyen.

Ilyen és ehhez hasonló témák vetődtek fel a Betűbölcsi tanévzáró előadásán, melyen remekül érezték magukat a szülők-gyermekek egyaránt. Míg a babák önfeledten játszottak, addig az anyukák-apukák sok érdekességről szerezhettek tudomást Gréczi Juditnak köszönhetően.