– adta hírül a BBC News honlapja.

„Saját maga tanulta meg”, miként kell megoldani a feladatot – idézte az egyetem közleménye Pierre Baldi professzort.

A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot.

„Úgy vélem, hogy a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől” – mondta Baldi professzor.

A BBC által bemutatott tanulmány szerint, amelyet teljességében a Nature Machine Intelligence című tudományos folyóiratban publikáltak, az algoritmus a logikai játék 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépéssel oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta.

Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.

A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai játékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát.

Kutatók 2018-ban már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot.

Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes – olvasható a BBC honlapján.

„A Rubik-kocka megoldása magában foglalja a szimbolikus, a matematikai és az elvont gondolkodás képességét, ezért egy mély tanulási technikákra épülő rendszerrel, amely képes ilyen logikai játékot megoldani, közelebb kerülünk egy olyan rendszerhez, amely képes gondolkodni, következtetni, tervezni és döntést hozni” – magyarázta Baldi professzor.