A kezdeményezés ezúttal is az információcsere biztosítását, a szorosabb együttműködés kialakítását célozza a kérdést érintő jogszabályok és programok megalkotása kapcsán – hangzott el az M1 Magyar gazda című magazinműsorában.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott kijelentette: A kormány a közéleti munkáját a párbeszédre alapozza. Eddig a magyarok már több mint tíz alkalommal mondták el a véleményüket két választás között is, nemzeti konzultáció keretében. „Így például, megkérdeztük az emberek véleményét a gazdasági és szociális ügyekről, a nyugdíjasok helyzetéről, az új alaptörvényről, a bevándorlásról, a Soros-tervről. Legutoljára, például, a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatban tölthettek ki konzultációs íveket.”

Ezúttal egy ugyancsak fontos téma, az állatvédelem került fókuszba.
A társadalmi párbeszéd révén összegyűjtött információkat az új Nemzeti állatvédelmi program kidolgozása során is figyelembe veszik.

„A célunk az, hogy öt éven belül Magyarország Európa élmezőnyébe tartozzon állatvédelem kapcsán is. És én pontosan ezért kezdtem országjárásba, ezért kezdtem a civil szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, hogy minél több helyi tudást és információt csatornázzunk be a Nemzeti állatvédelmi programba” – árulta el Ovádi Péter, az Agrárminisztérium miniszteri biztosa.

Az információgyűjtés mellett több fontos, az állatvédelmet érintő intézkedés is született. Az Állatorvostudományi Egyetemen létrejött az Állatvédelmi Központ, amely szakirányú képzést és tudományos hátteret biztosít a területtel foglalkozóknak.

„Ilyen természetesen, a civil szervezetek nagy csoportja, ilyen a pedagógusképzés és a hatósági képzések is ilyenek lesznek. És a rendőrség képzését is ebben a központban képzeljük el. Hiszen nagyon fontos az, hogy az állatvédelemben akkor tudunk előrejutni, hogy ha rendelkezünk megfelelő tudással is” – tette hozzá Ovádi Péter.

Az állatvédők jelzései szerint az egyik legnagyobb gond a szaporítók tevékenysége.

Fontos tudni, hogy a tenyésztőktől törzskönyvezett, a szükséges oltásokkal és chippel rendelkező, egészséges állatkölyköket vásárolhatunk szerződéssel.
Ezzel szemben a szaporítók gyakran rossz körülmények között felnevelt, beteg állatokat értékesítenek, amelyek sok esetben az utcán végzik, kóbor állatként. A szaktárca az illegális kisállat-kereskedelem felszámolása érdekében április 1-től kötelezővé tette a kisállatok és az ezekkel kereskedő vállalkozások nyilvántartásba vételét.

A társadalmi párbeszéd az állatvédelem jogi szabályozásának kérdésére és a felelős állattartás fontosságára fókuszál. Ovádi Péter hozzátette: „A felelős állattartásnál szóba kerül természetesen, az oktatás, a kóborállat-állomány, a nem megfelelő tartása az állatoknak.”

A jogszabályi környezet kapcsán olyan heves társadalmi vitákat kiváltó kérdések szerepelnek a felmérésben, mint az állatkínzás büntetése, a pirotechnikai eszközök használata, vagy a cirkuszi állatok ügye.

A téma fontosságát bizonyítja, hogy a felmérés első két napján több mint ötvenezren töltötték ki a kérdőívet.

„Én azt várom, hogy több százezren töltsék ki, hiszen a Nemzeti állatvédelmi programnak ez lesz az oszlopa. És a 13 kérdésre adott válasz határozza majd meg a következő évek állatvédelmét. Ezért kérek mindenkit arra, hogy lehetőség szerint töltse ki, éljen azzal, hogy most elmondhatja a véleményét az állatvédelemről. Igazából tényleg három percet vesz igénybe az életünkből, és tehetünk valamit a környezetünkért” – fejtette ki az Agrárminisztérium miniszteri biztosa.

Minél többen vesznek részt a konzultációban, annál pontosabb felmérés készülhet arról, hogy a magyar társadalom hogyan viszonyul társ- és haszonállataink védelméhez.

A kérdőív március 7-ig tölthető ki az Állatvédelem.kormány.hu oldalon.