A bizottsági tájékoztatás szerint az oltalom a Duna-Tisza közén fekvő hasonló nevű település térségében termelt borokra vonatkozik.
Kisebb földrajzi egység megjelöléseként dűlőnevek - Csábor, Szarvaskút-dűlő, Kútágas-dűlő - is feltüntethetők. A dűlő megjelölés azonban csak abban az esetben alkalmazható, ha a bor 100 százalékban a dűlőből származó szőlőből készült.

A Soltvadkerti az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, borok és szeszes italok földrajzi jelzéseit (GI) rögzítő eAmbrosia nevű adatbázisban jelenleg található 1174 oltalom alatt álló eredetmegjelölésű borhoz csatlakozik.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) azoknak a termékeknek a nevét védi, amelyek egy konkrét régióból származnak, illetve amelyeket egyedülálló, hagyományos módszerrel állítanak elő. Az OEM-ként bejegyzett nevek a legszorosabban kapcsolódnak a termék előállítási helyéhez.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a magyarországi Soltvadkerti név alatt termelt borok felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) nyilvántartásába - közölte az uniós bizottság pénteken.