Az életközepi válság, vagy ismertebb nevén a kapuzárási pánik után új fogalomként az utóbbi másfél évtizedben jelent meg a húszas, harmincas korosztályokat érintő életnegyedi krízis, vagyis a kapunyitási pánik.

Az életnegyedi krízis vagy kapunyitási pánik fogalma az elmúlt másfél évtizedben terjedt el, amelyet a kapuzárással ellentétben éppen a túl sok lehetőség kiszámíthatatlansága és az állandóan változó viszonyok definiálnak.

A kapunyitási pánik egyik jellemzője a döntésképtelenség

A kapunyitási pánik legfőbb jellemzője a döntésképtelenség és a jövő miatti szorongás, a nagybetűs életbe való belépési képtelenség. Az életkezdési krízis leginkább a fogyasztói társadalomba beleszületett Y generációt érinti, azaz a mai húszas, harmincas korosztályt, akik a technológiai fejlődés, a jólét növekedése, a modern gyermeknevelési nézetek terjedése mentén egy öntudatosabb, magabiztosabb, és feljogosítottabb nemzedéknek érzik magukat.

Minél hamarabb meggazdagodni

A fiatalok szeme előtt az az elvárás lebeg, hogy minél hamarabb gazdagnak, sikeresnek kell lenniük, felelős vezetői pozícióban kell dolgozniuk. Míg annak idején körülbelül ötvenéves korára válhatott valakiből vezérigazgató, igazgató, most már alig valamivel harminc év felett is el lehet érni ezt a posztot.

Ötven évvel ezelőtt a szamárlétrán lépcsőfokonként lépkedtek fel a tehetségesebbek, szorgalmasabbak, ma viszont nincs bevált recept arra, hogyan lehet elérni ezt a sokszor irreális célt.

Mindeközben az életről alkotott általános elképzelés is egyre illuzórikusabbá vált, hiszen a közösségi média által sugallt modellek ritkán tükrözik az élet realitásait.

A társadalmi szerepek változása miatt a fiatalok egyre tovább tanulnak, halogatják a letelepedés, a munkavállalás, a házasság és a gyermekvállalás idejét is, ezzel egyfajta mesterséges védőburokban tartva magukat.

Fontos a világos jövőkép

Statisztikák azt mutatják, hogy minden második fiatalt érint ez a probléma. Belső Nóra pszichiáter az M5 Ez itt a kérdés című műsorában elmondta, az ember élete során több szakaszban is szembekerül krízishelyzetekkel.

Hozzátette, az Y generációban kialakuló szorongás sok mindenből adódhat. A fiataloknak sokkal könnyebb dolga van akkor, ha világos jövőképpel rendelkeznek, ha mások megmondják nekik, merre kell menni.

Engler Ágnes a Kopp Mária Intézet kutatási vezetője elmondta, a kutatások azt mutatják, hogy sokszínűvé vált a világ, egyre több a lehetőség mind a pályaválasztásban, mind a magánéletben.

Hozzátette, régen a fiatalok lineáris életutat jártak be, kitanultak egy szakmát, elhelyezkedtek, és sokszor nyugdíjazásukig első munkahelyükön dolgoztak. Ez mára már nem igaz, a rengeteg lehetőségnek köszönhetően akár évente is változtathatunk munkahelyet, tanulhatunk meg új szakmákat.

Átalakult a felnőtté válás folyamata

Zeitler Ádám közgazdász, oktatási szakértő szerint a kapunyitási pánik, a szorongás, a félelem a sok lehetőség miatt már a tizennégy-tizennyolc éves fiataloknál is megjelenik.

Zeitler Ádám elmondta, napjaikban a felnőtté válás folyamata átalakult. Hozzátette, a felnőtté válásnak nem csak biológia, hanem szociológiai és pszichológiai aspektusai is vannak. Zeitler Ádám kiemelte, mára kialakult egy elnyújtott kamaszkor,

amelyben már megjelennek a felnőttkor egyes elemei, de továbbra is túlsúlyban vannak a kamaszkor, a fiatalság meghatározó tulajdonságai. Hozzátette, ebben az elnyújtott kamaszkorban még nem alakul ki a szülőktől való fizikai szeparáció, de a készség már megvan rá.

A családi háttér is meghatározó

Belső Nóra szerint sok minden függ attól, hogy milyen az ember családi háttere. A falusi környezetben még sok család van, akik ugyanolyan életet élnek, mint a rendszerváltozás előtt, egy munkahelyen öregednek meg, a fiatalok követik szüleik példáját.

Ezzel ellentétben sok nagyvárosi fiatal teljesen más családi környezetben nő fél, hiszen a városi környezetben több szülőnek sikerült túljutnia a rendszerváltoztatást követően nehézségeken, így gyereküknek egy nyitott, lehetőségekkel teli élet mintáját mutatják. A szakember szerint fontos lenne, hogy ilyen esetben a gyerekek támogatást, segítséget kapjanak, hogy a sok a lehetőségek közül a legmegfelelőbbet tudják választani.

Zeitler Ádám elmondta, a rendszerváltozás után sok szülőnél tapasztalható, hogy szeretnék ha gyerekeik többre vinnék, mint ők, azonban ez sok esetben megfelelési kényszert alakít ki a fiatalokban.

Engler Ágnes elmondta, az életben más kihívásokkal szembesülnek a lányok és fiúk. Kutatások szerint a nők könnyebben megküzdenek a bennük feszülő szorongással, mivel sokkal gyakrabban megbeszélik problémáikat családtagjaikkal, barátaikkal. „A férfiak ennél sokkal zárkózottabbak” – tette hozzá.

A címlapfotó illusztráció.