Ez nem steak elnevezésű kampány indult Magyarországon az Európai Parlament azon döntése ellen, miszerint már egy növényi alapú, húsmentes élelmiszert is nevezhetnek kolbásznak, burgernek vagy pecsenyének.

Az Európai Unión belül intenzív vita bontakozott ki, hogy mit nevezhetünk húsnak, mit nevezhetünk steaknek, mit nevezhetünk tejnek, vajnak, hisz alapvetően mindenki egy dologra asszociál, amikor meghallja ezeket a termékneveket, ugyanakkor egyre elterjedtebb az, hogy növényi eredetű alapanyagokból állítanak elő ezekhez a termékekhez hasonló készítményeket, élelmiszereket – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az M1 Magyar gazda című műsorában.

Az agárszervezetek szerint tisztességtelen marketingtevékenységnek minősül a növényi eredetű húsmentes termékekre ugyanazt az elnevezést használni, mint a hagyományos, állati eredetű készítményekre.
„Meglehetősen igazságtalan helyzet az, hogy a fogyasztó úgy vásárol meg valamit, hogy nincs tisztában azzal, hogy amit vesz, az mi is valójában. Hisz ha valaki kolbászt vásárol vagy steaket vásárol, akkor hiheti azt, hogy megveszi mindazt a beltartalmi értéket, mindazt az összetevőt, ami egyébként ezekre a termékekre jellemző, miközben ő valóban nem ezt vásárolja, hisz növényi eredetű termékekből előállított élelmiszert vásárol” – hangsúlyozta a NAK elnöke.

A dietetikus szerint hosszú távon kedvezőtlen hatásai lehetnek annak, ha valaki egyes táplálékokat kiiktat az étrendjéből. Az izomzat egészségéért például a fehérjék felelnek, ezért fontos szerepük van a táplálkozásban.

„Hogyha megnézzük a legújabb táplálkozási ajánlást, az okostányért, akkor láthatjuk, hogy a tányérunk felének a zöldséget-gyümölcsöt kellene kiadnia. Körülbelül 30 százalék, ami a gabonaféle, és ott vannak olyan 20 százaléknyi fehérjeforrások, a húsok, a tojás, a tejtermékek, a halak. Tehát mindenféleképpen a naponta fogyasztandó termékek közé soroljuk őket. Főleg a fehérjetartalom a szervezetünk építője, az izmaink építőeleme” – ismertette Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Szakértők szerint az Európai Unió döntésének hátterében olyan civil aktivista szervezetek lobbija állhat, amelyek az intenzív állattenyésztés ellen lépnek fel.

„Egyértelműen kijelentik azt, hogy nincs szükség állattenyésztésre. A húsevés miért egy régimódi dolog, az ember szervezete enélkül is megvan, lehet pótolni mesterségesen előállított, szintetikus hússal vagy tejjel vagy tejszerű, vagy hússzerű készítményekkel, és hogyha ezt sikerül elérni, ha nem lesz állattenyésztés, akkor a környezetterhelés jelentősen csökken, az üvegházhatású gázkibocsátás jelentősen csökken, és megmentjük a Földet. Ez egy nagyon szélsőséges és hazug narratíva” – hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A húsmarha- és a juhtartás természetszerű állattartásnak minősül, a baromfi, a sertés és a tejelőmarha tartása viszont nem.

Ugyanakkor az istállós és a ketreces állattartásra rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi szabályok érvényesek. Magyarországon az elmúlt évtizedben 30 százalékkal csökkent ezen ágazatok környezetterhelése.
„2012 óta az Európai Unióban vannak a legszigorúbb állatjóléti, állatvédelmi szabályok, éppen ezért kellett ezeket a ketrecrendszereket egy úgynevezett EU-konform megoldásra cserélni, és ez a megoldás egyébként jelenleg a világon még sehol máshol nem terjedt el. Jelentős beruházásokat igényelt a gazdálkodóktól, és éppen ezért nem indokolt ezeknek a cseréje, hiszen higiénikus, valóban magas állatjóléti elvárások mellett képesek az állományok biztonsággal termelni” – emelte ki Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke.

Az agárszervezetek nem hátráltatják a tisztán növényi alapanyagú termékek elterjedését, ugyanakkor az Európai Unió rendelete versenyhátrányt okozhat a húsipar szereplőinek, a termelőknek és a feldolgozóknak egyaránt.

A címlapfotó illusztráció.