Már Magyarországon is több példa volt arra, hogy egy valótlan állítás elterjedt az interneten, majd pánikot okozott, például, amikor azt híresztelték, hogy lezárják Budapestet, vagy hogy nem lesz elég áru a boltokban, ezért az emberek felvásárlásba kezdtek. Az ilyen esetek nagyban nehezítik a védekezést. Ezért érdemes hiteles forrásból tájékozódni, és azt is alaposan mérlegelni, hogy milyen híreket osztunk meg a közösségi oldalakon – hangzott el az M1 Híradójában.

Az Egészségügyi Világszervezet külön pontban, hosszasan foglalkozik weboldalán a terjedő álhírekkel. Folyamatosan cáfolják a téves elképzeléseket a járvánnyal kapcsolatban, például, hogy a vírus 25 Celsius foknál melegebb időben, vagy nagyon hidegben elpusztul, mint ahogy azt is, hogy az alkoholfogyasztás véd a betegséggel szemben.

Hangsúlyozzák, hogy a vírus ellen nincs ellenszer, sem az influenza elleni védőoltás, sem az orrspray-k, sem az antibiotikumok nem hatásosak, mint ahogy a forró fürdő sem. A leggyakoribb tévhitekre próbálnak rávilágítani, amelyek jellemzően a közösségi oldalakon terjednek.

Gyakran a hírportálokon is valótlan tartalmú cikkek jelennek meg. Olvasható például olyan fikció, hogy a koronavírust öt évvel ezelőtt egy amerikai laboratóriumban fejlesztették ki azzal a céllal, hogy biológiai fegyverként használják.

Azt is állítják, hogy a betegség először Amerikában kezdett terjedni, és hogy amerikai katonák vitték be Kínába. Azt maguk is elismerik, hogy mindezt bizonyítani nem tudják, mert a leírtaknak utána kellene járni. Azzal érvelnek igazuk mellett, hogy a feltételezés logikusnak tűnik, ezért feltétlenül közhírré kell tenni.

A weboldalról csak hosszas keresgélés után lehet némi információt találni. Magukról például azt írják, hogy híreket közölnek innen-onnan, törekednek a pontos és hiteles információközlésre, de a tájékoztatásból fakadó esetleges károkért nem vállalnak felelősséget.

A járvány elleni védekezésért felelős az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, Lakatos Tibor, arra kért mindenkit, hogy felelősen írjon és osszon meg tartalmakat, azok ugyanis, ha valótlanok, hatalmas károkat okozhatnak. Egyrészt megnehezítik a védekezést, másrészt félelmet kelthetnek.

Már olyan honlap is létezik, amely a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhíreket gyűjti össze. Itt akár tesztelheti is magát az ember, hogy bedől-e a valótlan állításoknak. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy az álhírek terjedésében az egyéni felelősség is felmerül. Az ál- és rémhírek ugyanis a leggyorsabban a közösségi médiában, megosztásokkal terjednek.

A címlapfotó illusztráció.