Fényesebben tündököl, mint valaha az újra megalakult Móra Ferenc Társaság. Az eredetileg 1934. július 19-én megalakult társaság a szellemi értékek magas szintű közvetítését 1948-ig végezhette, amikor nem folytathatta tovább munkáját.

A Móra Ferenc Társaság megalapításának részleteibe Rosta Ferenc alpolgármester avatta be a jelenlévőket. Köztudott, hogy településünk lakói úgy tartják, hogy Kiskunfélegyháza Petőfi és Móra városa. Petőfi Sándor és Móra Ferenc kultusza tehát régi időkre nyúlik vissza, de ma is épp olyan eleven, mint amikor elődeink elindították e nemes hagyományokat. Azonban amíg Petőfi születési helyéről és újabban haláláról máig tartó viták folynak, addig Móra Ferenc esetében minden egyértelmű. Két város mondhatja magáénak, Kiskunfélegyháza és Szeged.

A városunkban lévő Móra tisztelet még a nagy író életében elindult, és mára a kultusz gyönyörű hagyománnyá nemesedett. Az elmúlt évtizedek alatt, intézmények vették fel nevét, kiadványok jelentek meg, emléktáblák sora került a falakra, szobrok, domborművek, festmények foglalták el méltó helyüket, hogy csak néhányat említsek nagy írónk emlékezetének őrzéséből.

Az 1934-ben létrehozott Móra Ferenc Társaság országos tekintélyű egyesület-jellegű társaság volt, március 3-án Dr. Sahin-Tóth Rafael ügyvéd vezetésével alakult meg, s lett a Móra kultusz ápolásának a Móra irodalom támogatásának terjesztésének élenjárója.

A társaság alapszabályát 1934. július 19-én hagyták jóvá, majd október 7-én országos érdeklődés közepette megtartották az alakuló díszgyűlését. A társaság a szellemi értékek magas szintű közvetítését egészen 1948-ig végezhette, amikor az akkori városvezetés természetesen a magasabb szintű, szűk látókörű, hatalommal karöltve megszüntette.

1988-ban Mórai örökségre újra előtérbe kerülhetett, ekkor jött létre Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület. Az utóbbi egy-két esztendőben azonban Vészits Andrea (Móra Ferenc dédunokája) kezdeményezésére és néhány félegyházi polgár támogatásával újra felmerült a gondolat, hogy úja megalakuljon a Móra Ferenc Társaság.

A gondolat manifesztálódásaként pedig 2015. február 6-án indult útjára az a szervező munka, melynek eredményeként ma a városalapító őseink napján a Móra család képviselői, szegedi és félegyházi, illetve határon túli polgárok aláírhatják szándékukat arról, hogy újra felemeljék a Móra Ferenc Társaság egykor kényszerűségből elejtett fonalát – fogalmazott az alpolgármester, majd a 18 alapító tag csaknem teljes létszámban a helyszínen aláírta az alapító nyilatkozatot.

A Móra Ferenc Társaság újraindításának kérdését az író dédunokája, Vészits Andrea vetette fel Kiskunfélegyházán, s a gondolatot támogatók szervező munkájának eredményeként 18 alapító tag írhatta alá vasárnap a megalakítására vonatkozó szándéknyilatkozatot. Köztük ott voltak a család képviselői – Vészits Andrea mellett Jenesné Móra Zsuzsanna, Móra István dédunokája –, a vajdasági Kevi Móra István Művelődési Egyesületének elnöke, az erdélyi Zimándújfalu Móra Ferenc Általános Iskolájának igazgatója, budapesti, szegedi és kiskunfélegyházi intézmények munkatársai.

Az alakuló ülésre a délután folyamán került sor, amelyen a jelenlévő alapító tagok jóváhagyták a Móra Ferenc Társaság korábban már megismert alapszabályát és megválasztották az elnökséget: Elnök: Vészits Andrea író, forgatókönyvíró, dramaturg Ügyvezető elnök: Kapus Béláné, a Móra Ferenc Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület elnöke. Titkár: Kállainé Vereb Mária, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója, a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke. Gazdasági felelős: Wolnerné Vidéki Szilvia, a Constantinum Móra Ferenc Általános Iskola vezetője. Elnökségi tag: Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója. Sajtóreferensek: Dr. Luchmann Zsuzsanna, tanár Dr. Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa.

A megalakult társaság fő célja az alapszabályzatnak megfelelően az egykori Móra Ferenc Társaság hagyományainak felélesztése a XXI. század igényei szerint. Feladatai között a Móra család szellemi örökségének ápolása mellett éppúgy szerepel a határainkon túli, Móra nevét viselő iskolák, egyesületek tömörítése, mint a gyermek- és ifjúsági irodalom terjesztése és népszerűsítése. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta Vészits Andrea: a gyermekkultúra támogatása a társaság fő profilja, hogy mese- és irodalmi fesztiválok, találkozók és könyvbemutatók szervezésével, az ifjúsági és gyermekirodalom népszerűsítésével tanítsuk meg a gyerekeket olvasni és megfelelően gondolkozni a világról, benne önmagunkról. Mert ez a legfontosabb cél: Európa belvárosában a magunk képét viselő európai kultúrát építeni.

A Móra Ferenc Társaság 2015. május 26-ától várja az új belépőket és a pártoló tagokat. Jelentkezési lapokat és az alapszabályzatot átvehetik a városi könyvtárban. Egyúttal szeretettel hívja július 18-ai rendezvényére, a Móra-házba (délelőtt 10 órára) az érdeklődőket.