A világméretű koronavírus-járvány idején eljutottunk odáig, hogy nem jó, ha kint vagyunk az utcákon, és az sem, ha megrohamozzuk a boltokat. Mindenki bevásárolt, sokan otthon vannak, a kenyér viszont hiánycikk, csakúgy, mint az élesztő. Itt az ideje, hogy közelebb kerüljünk nagyanyáink isteni kenyereihez, amiknek az elkészítése munkaigényesebb, de a jutalom nem marad el, nézzük, mi szükséges a házi kovászoláshoz!

Mi is az a kovász?
Az emberiség több ezer év óta ismeri és használja is a kovászt, leginkább kenyérsütéshez. Az asszonyok (még nagyszüleink is) nagy becsben tartották a kovászt, a házasulandó lányok sokszor ezt kapták. Régebben nem volt hűtő, ezért szárazon tartották, frissen hűvös helyen, vagy leszárított formában lenvászon zsákban – amikor pedig használni akarták, feloldották vízben. A kovász lazítja a kenyér tésztáját, kellemesen savanykás ízűvé, valamint buborékossá teszi azt.

Nem utolsósorban a kenyeret is tartósítja, hála a benne természetesen keletkező ecetsavnak. A kovásszal készült kenyér még több nap után is ugyanolyan rugalmas, ízletes, isteni finom marad. A kovásznak savanykás illata van, mivel a buborékosodással járó folyamat alatt a mikroorganizmusok összessége kölcsönhatásba lép egymással, miközben ecetsav és tejsav képződik. A kovász élő dolog, ami a közvetlen környezetéből veszi fel a különféle gombákat és baktériumokat.

Az egészséges kovász
Egyébként is jobban tenné mindenki, ha kovászos kenyeret fogyasztana, ugyanis sokkal egészségesebb az élesztős társainál. A vércukorszintet nem emeli meg hirtelen, mivel a hosszú érési idő alatt lebontja a szénhidrátokat, ráadásul könnyebb megemészteni is. Nem okoz puffadást, aki emésztési zavarokkal küzd, sokkal inkább fogyassza a kovászos kenyeret, mint az élesztős változatot! Nem utolsósorban elmondom azt is, hogy nem szükséges semmilyen adalékanyagot adni a kovászos kenyérhez, tehát nem terheljük szervezetünket fölösleges anyagokkal.

Kovász készítése – A hozzávalók
A legfontosabb hozzávaló a türelem, ugyanis nagyjából hét nap kell ahhoz, hogy elkészüljön a kovászunk. Ezen kívül szükségünk lesz lisztre, vízre és egy nagyjából egy literes befőttes üvegre, lehetőség szerint csavaros legyen a teteje. A liszttel kapcsolatban elmondom, hogy a teljes kiőrlésű a legjobb választás, mert azon több jó gomba és baktérium található. Régebben és ma is rozslisztből szokás készíteni, mivel ennek megfelelően savanykás az íze. Használható fehér liszt is, sőt, keverhetjük a rozst és a fehéret is. Most pedig nézzük, hogyan készíthetjük el a kovászunkat.

A kovász készítése
Első nap mérjünk ki 30 gramm lisztet és ugyanennyi vizet – keverjük össze a befőttes üvegben és lazán zárjuk el a tetőre. 24 órával később vegyük elő az üveget és ismét tegyünk bele 30-30 gramm lisztet és vizet, majd keverjük össze az első napi adaggal, és zárjuk le a tetővel. A harmadik napon már látnunk kell apró buborékokat, és az illata is savanykássá kezd válni a kovásznak. Ismét etetnünk kell, de ekkor már kétszer kell megtennünk.

Tehát a második napi etetés után 12 órával ismét adjunk hozzá 30-30 gramm lisztet és vizet, majd ugyanezt tegyük meg 12 órával később is. A negyedik és a hetedik nap között az etetést végezzük el 12 óránként – itt jegyezném meg, hogy az a legjobb, ha az első nap vagy este vagy reggel kezdjük el a művelet, így könnyebben be tudjuk osztani az időt, a fix időpont ugyanis fontos. A hetedik-nyolcadik napra már kellemesen savanykás ízű, barnás színű, buborékos kovászt kapunk – ekkor már meg lehet kezdeni a sütést is.

A kovász használata
Fontos tudni, hogy az etetés után 5-6 órával a legaktívabb a kovászunk (ekkor bugyog a legjobban és ekkor a legnagyobb a térfogata). Ha ezen az időszakon túl van, akkor lecsendesedik, a térfogata is csökken, ezért tehát ideálisan 5-6 órával azelőtt etessük meg, mielőtt használni szeretnénk.

Hibák a kovász készítése közben

Ha nem elég buborékos, vagy penészes, vagy kellemetlenül szúrós szagú, vagy rózsaszínes árnyalatú, akkor valamit elrontottunk. Penész észlelése során azonnal érdemes újrakezdenünk a kovász készítését. Ha nem elég buborékos, akkor nincs nagy baj, a kovász éhes, etessük sűrűbben! Ha kellemetlen szagú, akkor sem kell feltétlenül újrakezdeni mindent, vegyünk ki belőle 30 grammnyit, és „csak” a többit dobjuk ki.

A megmaradt 30 grammnyit tegyük egy tiszta befőttes üvegbe, és keverjük össze 50-50 gramm liszttel és vízzel, majd az etetést ismételjük meg pár napon keresztül 100-100 gramm vízzel és liszttel.

(Forrás: agraroldal.hu)