Ez alkalomból városvezetésünk nevében Balla László alpolgármester köszöntötte őt fel a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézményben.

A szépkorú nénit ezen a kivételesen szép ünnepen családja mellett az intézmény dolgozói is köszöntötték.

Jolika néni 1929. január 04-én született Kiskunfélegyházán első gyermekként. Majd 2 fiú és 2 leány testvére látta meg a napvilágot Fülöpjakabon, ahol akkoriban a család élt.

Míg édesapja földműveléssel foglalkozott, addig édesanyja a háztartási munkákat látta el és nevelte a gyermekeket. Emellett segített férjének is a mezőgazdasági munkákban a tanyájukon.

Jolika néni a 8 osztályt Fülöpjakabon a Szűcs iskolában végezte el. Testvéreivel a háborús időszak után is segített szüleinek a mezőgazdasági és állattenyésztési munkákban.

1950-ben egy családi összejövetelen ismerkedett meg jövendőbeli férjével és még ebben az évben családot is alapítottak. A házasságkötés után Félegyháza külterületére Pákára költöztek, ahol 7 évet töltöttek el. Ezt követően az Aranyhegyi iskola mellett tanyát béreltek férjével, amit később megvásároltak és ott gazdálkodtak. 1952-ben született leány gyermekük, majd 1957-ben pedig fiuk.

Jolika néni 1970-ben veszítette el édesapját, majd 1997-ben hosszú betegség után édesanyja is elhunyt.

Férjével 1993-ban Kiskunfélegyházára költöztek egy családi házba, de Jolika néni egészségi állapota már megromlott.

Időközben gyermekeik szakmát tanultak és családot alapítottak, de lánya mindig segítette a hétköznapokban.

Jolika néni 2015-ben hosszú betegség után elvesztette férjét, akit haláláig ápolt. Majd három év múlva egészségi állapota miatt úgy döntött, hogy a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézménybe költözik, ahol azóta is kellemesen tölti mindennapjait.

Jolika nénit gyermekei 3 unokával, 6 dédunokával és 1 ükunokával ajándékozták meg. Az igazi örömöt a mai napig a családjával töltött idő nyújtja a szépkorú néninek.

Vezérelve a mai napig: „A megoldás mindig a közelben van!”

Jolika néninek nem hullott életében semmi az ölébe, de soha nem a kifogásokat kereste, hanem a megoldáson törte a fejét. Ki tudja? Talán ez az egyik nagy titka a hosszú életnek…

(Fotók forrása: Félegyházi Közlöny)