A hangulatos, tágas családi házban négy generáció együtt éli mindennapjait. Leánya, unokája és dédunokája vették körül őt az asztalnál. „Mindig segítettük egymást életünk folyamán. Amíg Attila fiam kicsi volt és építkeztünk, addig a Mama vigyázott rá és segített nekünk, ahol tudott. Most mi tesszük ugyanezt. Segítünk a Mamának ott, ahol tudunk” – mondta mosolyogva lánya, kezével átkulcsolva Marika néni vállát.

Az unoka elmesélte, hogy a szépkorú asszony még a mai napig szívesen focizik a dédunokával, sőt a kislány elmondása szerint a dédinél nem focizik jobban senki. Marika néni amellett, hogy jó „tyúkanyó” módjára tartja otthon a családi melegséget, nagyon szeret a szabad levegőn lenni és mindig dolgozgat valamivel. Egykori tanyájukat a Kőrösi útban már Attila unokája tartja rendben, de a mai napig szívesen velük tart oda is, ha kimennek.

Marika néni 1926. április 15-én született Kiskunfélegyházán. Szegény családban élt 7 testvérével és szüleivel együtt ezen a tanyán. 2 testvérét már korán elveszítette, egyiket még egészen kicsi korában, bölcsőhalálban a másik halálát pedig egy akna által okozott robbanás okozta. Már fiatalon nagyon sokat dolgozott a családi gazdaságban és mivel a bátyja már korán meghalt, így a sok munka mellett kisebb testvéreire is vigyáznia kellett. Az orosz megszállás alatt sokszor bujkálniuk kellett a katonák elől.

1949-ben ment férjhez és 2 gyermekük született: egy fiú és egy leány. A fiától született egy lány unokája, de fia sajnos tragikus hirtelenséggel elhunyt mindössze 44 évesen. A lányától egy fiú unokája született, akinek nevelésében nagyon sokat segített. A fiú úgy mesél róla mindmáig, hogy a második édesanyja a nagymama.

Marika néni 2003-ban a férjét is elveszítette szintén hirtelen. Mégis minden tragédia és megpróbáltatás ellenére végig erős maradt és ugyanolyan szorgalommal végezte a tanya körüli munkáját, mint előtte és családját mindenben segítette, amiben tudta. 2011-ben megszületett a dédunokája, akire még így 90 évesen is nagyon szívesen segít felügyelni és még játszik is vele.

Jelenleg mindössze már csak egy élő testvére van, a 7 testvér közül a legfiatalabb húga, akivel ma is kiváló a kapcsolatuk. Napjainkban mindig a családjával van együtt, amiben tud, még mindig önzetlenül segít és ugyanolyan szerény és jó szívű ember, mint fiatal korában. Azon kevés emberek egyike, akik ügyelnek arra, hogy soha ne bántsák meg a másikat és minden helyzetben hajlandóak a kompromisszumra. A család erre méltán lehet büszke akárcsak Marika néni arra, hogy így a kilencvenedik születésnapján is korát meghazudtolóan ragyogó arccal fogadta az érkező vendégeket.