Mik voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a felvételin? Az eduline.hu összegyűjtötte nektek az idei érettségivel és felsőoktatási felvételivel kapcsolatos legfontosabb számokat.

Közel 20 ezer érettségizővel lesz kevesebb

Az eduline.hu korábban már írt róla, hogy 100 ezer főre tették az idei érettségizők számát, mielőtt még bejelentették volna a koronavírus miatti szabályváltozásokat. Idén ugyanis nem kötelező érettségizni, akik úgy döntenek, hogy nem akarnak májusban vizsgázni, azok ősszel tehetik majd le az érettségit. A jelentkezők április 21-éig visszavonhatták jelentkezésüket. Ezen felül, mivel a tavaszi érettségit csak végzős érettségiző diákoknak szervezik meg, a korábban megjelölt előrehozott, szintemelő vizsgák törlését nem kellett kérelmezni, azokat automatikusan törölték. Így az Oktatási Hivatal adatai szerint jövő héttől a korábban becsült 100 ezerből, várhatóan mintegy 84 300-an érettségiznek majd, 1 144 helyszínen.

Ennyien tesznek vizsgát a különböző tárgyakból

A vizsgaidőszakban összesen 69 470 végzős középiskolás érettségizik, és rajtuk kívül 14 830-an tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit. A jelentkezők várhatóan közel 355 300 vizsgát teljesítenek: 106 tárgyból 55 680-at emelt szinten, 182 tárgyból 299 620-at pedig középszinten.

Elsőként a magyar nyelv és irodalom vizsgára kerül sor: ebből a tárgyból középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2 119-en vizsgáznak május 4-én. A következő napon matekból középszinten 65 630-an, emelt szinten 4 892-en érettségiznek. Május 6-án történelemből középszinten 64 342, emelt szinten 7 073 érettségiző vizsgázik. Majd az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 7-én angol nyelvből középszinten 34 693-an, emelt szinten 14 521-en; május 8-án német nyelvből középszinten 10 365-en, emelt szinten 2 489-en érettségiznek.

A felvételit is érinti a helyzet, a ponthatárokat nem

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár korábban elmondta, hogy bár az idei érettségiket máshogy tartják meg, ez a felvételi pontszámokra nézve nem jelent változást. Vagyis a ponthatárok megállapítási rendje nem módosul, továbbra is az utolsó felvett diák pontszáma lesz a végleges szám az egyes képzéseknél. A felvételivel kapcsolatban azt tervezik, hogy az augusztusi pótfelvételiket megtartják, így akik most esetleg kiesnek a felvételiből, akkor jelentkezhetnek, illetve az őszi - keresztféléves felvételik - lehetőségeit is tervezik kibővíteni.

A minimumponthatárok sem változnak, a jelenlegi szabályok szerint az alap- és az osztatlan képzéseken legalább 280 pontot, felsőoktatási szakképzéseknél pedig 240 pontot kell elérni ahhoz, hogy legyen esélyetek a bekerülni az egyetemre – aki ugyanis ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdheti meg tanulmányait. Az is fontos, hogy 2020-ban a felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell.

Hányan jelentkeztek alapképzésre?

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen.

Mik voltak a legnépszerűbb alapképzési szakok a felvételin?

A toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el: gazdálkodási és menedzsment szakra 8908-an, kereskedelem és marketing képzésre pedig 6498-an jelentkeztek. Tavalyhoz képest a harmadik helyre felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak 5133 jelentkezővel. Ezt a mérnökinformatikus és a turizmus-vendéglátás képzés követi 4874 és 4399 felvételizővel. Az ápolás és betegellátást 4329-en, a programtervező informatikust 3762-en, a pénzügy és számvitelt pedig 3453-an jelölték meg. A top tízbe a gazdaságinformatikus és a kommunikáció- és médiatudomány szak is bekerült – az előbbit 3347-en, az utóbbit 3017-en választották.