Pista bácsi négy éve a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény Csanyi úti telephelyének lakója és boldogan, tevékenyen, de legfőképpen elégedetten tölti mindennapjait.

A jeles nap alkalmából az intézmény vezetője és dolgozói mellett felköszöntötte városvezetésünk nevében Balla László alpolgármester is. A nagy csokor virág mellé miniszterelnökünk, Orbán Viktor kézjegyével ellátott emléklappal ajándékozta meg Pista bácsit.

A szépkorú megköszönte mindenkinek a jelenlétét és az ajándékokat, majd néhány gondolat erejéig felelevenítette életének főbb állomásait és elmesélte, hogyan telnek napjai manapság.

Pista bácsi 1924. november 19-én született Kiskunmajsán szegény családba. Kömpöcön nőtt fel földműves szüleivel és nővérével. Az általános iskolai tanulmányait is Kömpöcön végezte el, ám a nagy szegénység miatt nem volt lehetősége tovább tanulni. A Horthy-rendszerben sajnos nem voltak álmai és célja sem. 16 évesen cseléd volt, amiért minimális jövedelmet kapott. Hobbija legfőképp a kertészkedés volt, illetve főzés és a sakkozás. Ez utóbbi két dologtól a mai napig nem szakadt el. Amikor kedve tartja, megfőzi a kedvencét az otthonban lévő kiskonyhában, de csak azért, mert vannak ételek, amiket nem készthetnek el. Egyébként nagyon elégedett az ottani harapnivalóval csakúgy, mint az intézmény vezetőségével, az ápolókkal és a bentlakókkal is. Tulajdonképpen ez az elégedettség egész eddigi életét végig kísérte. Soha nem akart más lenni, soha nem méltatlankodott azon, mi miért történik. Pedig az élet mindig gördített elé akadályokat. Ám ezeken is túllendítette a jókedve és a szüntelen pozitív szemlélete.

Pista bácsinak az első komoly állása a Járási Hivatalban volt 1950 és 1970 között. Ekkor a behajtási osztályon volt vezető. Ő így fogalmazott: „Itt kezdődött az életem a korábbi nélkülözés után.”

1971-től a Húsipari Vállalatnál dolgozott szakszervezeti titkárként egészen az 1986-os nyugdíjazásáig. Munkatársaival azóta is jó kapcsolatot ápol. Pista bácsi a nyugdíjazás után sem tétlenkedett. 30 évig kertészkedett Selymesben, amire nagyon szívesen tekint vissza, hiszen nagyon nagy boldogsággal töltötte el.

Szerelembe először a feleségébe esett, akit a faluban ismert meg (együtt jártak színitanodába). Házasságukból két leánygyermek született. Családtagjai közül a legszorosabb kapcsolatot unokájával, Gáborral ápolja. Rá mindig számíthat bármiben.

Életét a kezdeti nehézségek után a nyugalom és kiegyensúlyozottság jellemezte. Legfőbb alapelve, hogy mindennek kell örülni. Talán ez az életigenlés és nyugodt életvitel a magyarázata annak, hogy Pista bácsi soha nem volt beteges típus. A mai napig kijár a piacra, ahol ismerik és tisztelve a korát még a lángossütőnél is elsőbbséget élvez a többi sorban állóval szemben.

Pista bácsit mindenki szereti az intézményben, mert a dolgokat mindig a jó oldaláról közelíti meg, a vidám alaptermészetének köszönhetően sok barátot szerzett, akikkel gyakran beszélget.