A nagyszabású, egész napot felölelő ünnepségen szép számmal képviseltették magukat az iskola öregdiákjai, akik között voltak akik az egykoron Tanítóképzőnek, Testnevelési Gimnáziumnak, Petőfi Sándor Gimnáziumnak, Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskolának nevezett intézménybe jártak, illetve tanítottak, de természetesen a középiskola jelenlegi tanulói és mostani tanárai is tiszteletüket tették.

A korábban itt végzettek meghatódva járták végig az iskola épületét, majd az osztálytermekben gyűltek össze, ahol felelevenítették a régi emlékeket, a tanórák hangulatát és felidézték társaikat, akik már nem lehetnek közöttük.

Az ünnepség megnyitójára csordultig megtelt az iskola sportcsarnoka, ahol Eszes Gergely az iskola diakónus- hittanára köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően az iskola tanára Balázs László adta elő Illyés Gyula: Haza, a magasban című versét.
A magasztos pillanatokat követően Rokolya Csaba igazgató osztotta meg gondolatait az ünneplő közönséggel:

- Meghatottan állok itt most, mert 1996-tól 2001-ig magam is PG-s diák voltam, az oktatói testületnek 2005 óta vagyok tagja, így elmondhatom, hogy az iskola 150 évéből 21 évet én magam is a falai között töltöttem. Ez a két évtized rengeteg örömöt, feladatot és olykor nehézséget is tartogatott, de minden napját boldogan és büszkén éltem/élem meg a mai napig. Az idő korántsem olyan, mint amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal. Az időben, a jelenben egyszerre létezik a múlt és a jövő. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy ma itt van köztünk iskolánk legfiatalabb 15 éves diákja Bán Péter és 96 évesen Dezső bácsi is. Közöttük több mint 8 évtizednyi korkülönbség van, de mégis közös bennük, hogy ennek a nagy múltú intézménynek a lépcsőit koptatták. A múlt és a jelen összekapcsolódik és hiszem, hogy ez a mai nap a jövőbe is mutat. Ezért is fontos számunkra, hogy megünnepeljük ezt a jeles évfordulót – mondta köszöntő beszédében az igazgató, majd rövid történeti áttekintést adott az iskola életének 150 éves múltjáról.

- 1871. november 1-jén 31 növendék kezdte meg tanulmányait az iskola jogelőd Tanítóképző Intézményben Csongrádon. A minisztérium 1876. június 29-én döntött a Tanítóképző Kiskunfélegyházára helyezéséről, melynek az Ótemplom mellett álló iskola lett az otthona. A jelenlegi épületbe 1904-be költözött az intézmény. A második világháború utáni megváltozott világ az iskolarendszer átalakulását is magával hozta. 1949-től 1955-ig Testnevelési Gimnáziumként, majd 1954 és 1975 között Petőfi Sándor Gimnáziumként működött az iskola. A Bács-Kiskun Megyei Tanács kérésére a művelődésügyi miniszter 1972. március 23-án adta meg az engedélyt, hogy a Petőfi Sándor Gimnázium az 1972/73-as tanévtől három elsős gépészeti osztályt indíthatott. Ezzel új korszak kezdődött az intézmény életében. Ez új korszakot nyitott: azóta a szakképzés szolgálatában áll az iskola, 2013 óta a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságának fenntartásában.

Az igazgató beszédét követően Csányi József polgármester, az iskola egykori tanulója szólt a megjelentekhez:

– Nagy öröm és megtiszteltetés, hogy itt lehetek ma. Az Alföld szívében, Petőfi és Móra városában Félegyháza történelmének egyik pillére a 150 éves jubileumot ünneplő PG. A diákok nem csak a kistérségből, hanem az ország egész területéről, sőt, a határon túlról is jönnek ide tanulni. Az intézmény falai között eltöltött évek pedig nem maradnak nyom nélkül egy diák életében sem. Olyan útravalót kapnak az ideérkező fiatalok, amivel bátran várhatnak az élet kihívásaira, és bizonyosan megállják a helyüket. Igazolják ezt az élet számos területén felelős pozíciót betöltő öregdiákok. Jómagam 1989 és 1995 között hat feledhetetlen évet töltöttem el itt. Azon éveim voltak ezek, amikor az ember személyisége meghatározó formálódáson megy keresztül. Köszönhetően tanáraink elhivatott és kitartó munkájának, ma városunk polgármestereként tudom viszonozni az iskola mérhetetlen nagyvonalúságát. Mi mindannyian tudjuk milyen az az igazi PG-s életérzés, amire még mindig szívesen gondolunk vissza – monda a polgármester, majd örömmel nyújtotta át a „Kiskunfélegyházáért” kitüntető díjat, melyet idén a város képviselő-testülete a Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium részére adományozott Kiskunfélegyházának adott iskolatörténeti örökségéért, a felnövekvő nemzedékek oktatásáért.

Az ünnepi beszédek sorát Hardi Titusz atya, az iskola oktatási igazgatója zárta, aki a fenntartó Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátságát is képviselte az ünnepségen.

– 10 évvel ezelőtt, amikor első alkalommal léptem be az iskola falai közé, valami otthonosság fogott meg. Azt éreztem, hogy otthon vagyok. Mert ezt az intézményt szeretik és gondozzák az itt élők. A bencések a hely szerelmesei. Ahol élnek, azt tovább építik, és kihozzák belőle, amit lehet. Ugyanezt látom itt, Félegyházán. Jó ezt megérezni. De még ennél is fontosabb az, ami odabent történik: az az elköteleződés, ahogy a kollégák a nevelés csodáját képesek nap, mint nap elénk varázsolni azzal a hittel, hogy a nap végén gazdagabban fogunk távozni az intézmény falai közül. Köszönöm, hogy bíztatok abban, hogy a főapátság jó fenntartója lesz az intézménynek. Ez most már nemcsak szó, nemcsak bizalom, hanem közös múlt és közös bizonyíték, hogy megérte a közös utat választani!- mondta Titusz atya, majd beszédének zárásaként mindenkit arra kért, hogy imádkozzanak közösen azokért, akik a múltban tettek az intézményért és mindazokért, akik éltetik.

Az ünnepi beszédeket követően Rokolya Csaba igazgató elismeréseket adott át az eredményes oktatási-nevelési munkát végzőknek, illetve mindazoknak, akik valamilyen formában segítették az iskola fennmaradását, nevének öregbítését.
Végül az ünnep alkalmára megjelent jubileumi emlékkönyvet mutatták be a szerkesztők: Andrásiné Czirle Katalin és Eszes Gergely.

Miután az iskola zászlójára feltűzték szalagjaikat az egykori és a jelenlegi diákok képviselői, a város történetében egyedülálló ősballagás vette kezdetét, melyen az öregdiákok fúvószenekari felvezetéssel végigvonultak a Kossuth utcán egészen a Petőfi-szoborig ahol koszorúzással folytatódott a rendezvény.

Az ősballagást követően délután az iskola udvarán leleplezték az jeles évfordulóra készült emléktáblát, majd a különböző művészeti ágakban jeleskedő tanárok és diákok biztosították a könnyed szórakozást a rendezvény hátralévő részében.

Az ünnepségen kitüntetésben részesültek:

A PG Örökös Oktatója Életműdíját kapta:

• Alács Gyula László, aki 46 éve tekinti szívügyének a diákok nevelését, a sport megszerettetését, akinek pedagógus életpályáját számos kiemelkedő országos versenyeredmény kísérte.
• Alács Tibor, aki 1974-től nyugdíjazásáig tanította a PG tanulóinak a műszaki tantárgyakat, az iskolában eltöltött évtizedek alatt neve egybeforrt az iskola gépészeti képzésével.
• Andrási Endre János, aki 1985 óta napjainkig magas színvonalon tanítja a fizikát iskolánkban, aki közvetlen, segítőkész személyisége, szakmai tudása, humora által a PG oktatói testületének ikonikus tagjává, a diákok példaképévé vált.
• Andrási Endre Jánosné, aki több, mint 3 évtizede meghatározó alakja az intézmény kulturális életének, számos sikeres iskolai rendezvény, ünnepség, színdarab, színjátszótalálkozó megálmodója, megvalósítója.
• Bodor Jánosné, aki 1965-től nyugdíjazásáig tanította a kémiát és a biológiát az iskolában, és ez idő alatt 7 osztálynak volt osztályfőnöke.
• Bogácsi Csaba Mihály, aki több mint 4 évtizede oktatja a szakma fortélyaira a gépész tanulókat. Pályája során mindvégig jellemezte a folyamatos szakmai megújulás, a legújabb szakmai ismeretek elsajátítása és azok átadása diákjainak.
• Dr. Kiss István, a Petőfi Sándor Gimnázium öregdiákja, aki 37 éven át dolgozott az intézményben, és 25 éven keresztül vezette annak kollégiumát.
• Gulyás Sándor, aki több mint 3 évtizeden át volt az iskolai tanműhely szakoktatója.
• Kapus Béla, Kiskunfélegyháza város díszpolgára, az országosan ismert és elismert kiskunfélegyházi kóruskultúra meghatározó alakjának, aki 1951-től 1989-ig tanított az intézményben.
• Mindszenti László, aki 1973-tól 2020-ig volt az iskola műszaki elméleti tanára. Az iskolában töltött majd 5 évtizede alatt tanítványai számos kiemelkedő országos versenyeredményt értek el. Vitathatatlan szakmai tudásának, humorának köszönhetően vált több ezer PG-s diák példaképévé, a gépészeti képzés ikonikus alakjává.
• Szabó Imre igazgatóhelyettes úr, aki 1972-től 2009-ig, nyugdíjba vonulásáig volt az iskola műszaki elméleti tanára, illetve igazgatóhelyettese. Megkérdőjelezhetetlen szakmai tudásával, az iskola iránti elköteleződésével hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a PG-t.
• Szabó Imréné,aki 1975-től nyugdíjba vonulásáig tanította a diákokat a szakrajz, a műszaki tantárgyak rejtelmeire, számos osztály osztályfőnökeként egyengette a rábízott diákok útját.
• Szabó Lászlóné, aki 1968-tól 2009-ig tanította a diákoknak a matematikát és a fizikát az intézményben. Az itt töltött több mint négy évtized alatt 6 osztálynak volt osztályfőnöke, és 26évig munkaközösség-vezetőként segítette a természettudományos oktatást.
• Szert Lajos nyugalmazott igazgató úr, a Gépészeti Szakközépiskola első igazgatójának, a gépészeti képzés elindítójának, aki 20 évig vezette az intézményt.
• Tóth Imre Gyuláné nyugalmazott igazgató asszony, aki 1975-től 2011-ig volt az iskola tanára, 20 évig igazgatója. Érdemei intézményünk hagyományainak kialakításában, a Petőfi-kultusz ápolásában elvitathatatlanok.
• Török Mihály, aki több, mint 3 évtizeden át volt az iskolai tanműhely szakoktatója.
• Varga László igazgatóhelyettes úr, aki a PG-ben eltöltött több évtized alatt kollégiumi nevelőként, kollégiumvezetőként és igazgatóhelyettesként segítette iskolánk működését.

A PG Örökös Dolgozója Életműdíját kapta:

• Lénárt Ferencné, aki gazdasági vezetőként hosszú évtizedeken át munkásságával hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, célkitűzéseinek megvalósulásához, hírnevének öregbítéséhez, és aki életpályája, szakmai munkája során bizonyította, hogy méltó az intézmény elismerésére.

A PG Közösségének Tiszteletbeli Tagja Díjat kapta

• Pintér Csaba, a Pintér Művek tulajdonosa, a Kiskunfélegyházi PG Alapítvány korábbi kuratóriumi elnöke, az iskola öregdiákja, aki munkásságával, anyagi támogatásával hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, célkitűzéseinek megvalósulásához, hírnevének öregbítéséhez, és aki szakmai munkája és társadalmi szerepvállalása során bizonyította, hogy méltó az intézmény elismerésére.
• Csányi József polgármester úr, az iskolaöregdiákja, aki munkásságával, erkölcsi és anyagi támogatásával hozzájárult az intézmény fejlődéséhez, célkitűzéseinek megvalósulásához, hírnevének öregbítéséhez, és aki szakmai munkája és társadalmi szerepvállalása során bizonyította, hogy méltó az intézmény elismerésére.

(Képek: Fábián Adrienn)