Másfélszeresére emelkedhet a nappali tagozatos doktoranduszok ösztöndíja, ha az államtitkárság elfogadja a hallgatók javaslatát, akik minimum nettó 150 ezer forintos havi juttatást követelnek. Az ösztöndíjrendszer átalakítását a szaktárca maga is tervezi, de a pontos összegekről még egyezkedni kell, így jó eséllyel csak a 2016-os tanévtől kezdődhetnek a doktori képzéseket érintő változások.

A doktoranduszok ösztöndíjrendszerének fejlesztése a doktori képzések átalakításának legfontosabb eleme a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szerint – mondta a Magyar Nemzetnek Kőmíves Péter Miklós általános elnökhelyettes. Kiemelte: a felsőoktatási államtitkárságnak és az ágazati kerekasztalnak küldött javaslatcsomagjukban többek közt kérik, hogy a jelenleg egységesen havi 100 555 forintos doktorandusz-ösztöndíjat legalább nettó 150 ezer forintra emeljék meg. Javasolják továbbá a doktorképzésbe felvehető nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók számának növelését is. – Készítettünk egy háttértanulmányt, melyben területi bontásban kiszámoltuk a doktoranduszok megélhetési költségeit. A vizsgálatból kiderül, hogy ha figyelembe vesszük egy értelmiségi fiatal tudományos, kutatási, szociális, kulturális szükségleteit és az egészséges életmódhoz szükséges kiadásokat, akkor 150 ezer forint a minimum, amire mindenképp szükség van havonta. A vállalati szféra béreivel természetesen még ez az összeg sem tudna versenyezni. A nagymértékű lemorzsolódás oka részben éppen az, hogy az ösztöndíjból nem lehet megélni, ezért sokan kilépnek menet közben a képzésből – fogalmazott Kőmíves hozzátéve: ma Magyarországon 28 intézmény 175 doktori iskolájában folyik PhD- és/vagy DLA-képzés, mintegy 8000 doktorandusz és doktorjelölt részvételével.

Az ösztöndíj emelésén túl a DOSZ fontosnak tartja, hogy jogszabályban rögzítsék az állami ösztöndíjas hallgatók fokozatszerzési eljárásának ingyenességét is.

A hallgatói tudományos munka egyik fontos bázisa az Országos Tudományos Diákköri Konferencia jogi szekciójának éppen a napokban otthon adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Patyi András rektor a lap kérdésére elmondta, az intézmény három doktori iskolát működtet, amelyek sikerén felbuzdulva hamarosan indítják a negyediket is. – A Közigazgatás-tudományi, Hadtudományi, illetve a Katonai Műszaki Doktori Iskola mellett már folyamatban van Rendészettudományi Doktori Iskola akkreditációja is, ezek mindegyike olyan szakterület, amely máshol nincs az országban, így a hallgatói létszám gyakorlatilag folyamatosan magas. A beiratkozottak számánál ugyanakkor fontosabbnak tartom azt kiemelni, hogy míg országos viszonylatban a doktoranduszoknak legfeljebb negyede jut el a fokozatszerzésig, nálunk ez az arány minimum ötvenszázalékos, talán a legmagasabb az országban – mondta a rektor.

A kormány szándéka egyébként az, hogy a mostani 22 százalékról 2020-ig 30 százalékra növelje országosan a tudományos fokozatot szerzők arányát.