Városlista
2025. május 14, szerda - Bonifác

Hírek

2022. Október 06. 21:05, csütörtök | Helyi
Forrás: F. Adrienn

Az ő harcuk a mi harcunk, az ő áldozatuk a mi áldozatunk

Az ő harcuk a mi harcunk, az ő áldozatuk a mi áldozatunk

Az aradi vértanúkra emlékezett Félegyháza október 6-án, a Kiskun Múzeummal szemben álló vértanúk emlékoszlopánál.

1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848/49-es Szabadságharc 13 honvéd tisztjét. Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletét. Bár ezen tisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az e napon kivégzett honvéd tiszteket nevezi aradi tizenhármaknak. A Haynau által levezényelt megtorlás elérte csúcspontját, mely nemcsak Magyarországon váltott ki erős indulatokat, de Európát is tiltakozásra sarkallta. Hősies viselkedésükkel megmutatták hogyan tudnak a magyar ügyért harcolók komoly katona módjára, méltósággal meghalni. Annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak ők, amelyet a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Cselekedeteikkel, nemzetünk iránt való töretlen hűségükkel örökre beírták nevüket a magyar történelem nagyjai sorába – mondta el köszöntő gondolataiban Keresztes Tünde kulturális referens, majd felkérte dr. Bánki-Horváth Mihályt, a KSZC Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikum igazgatóhelyettesét, történelemtanárát ünnepi beszédének megtartására.

- Nemzeti gyásznap a mai. Az ilyen napokat mindig komor hangulat és némi idegenkedés övezi. Ünnepélyes szónoklatok és gyászzene. De eltelt 173 év és nekünk, magyaroknak, félegyháziaknak a gyász és az események felidézése mellett az is feladatunk, hogy meghatározzuk, mit köszönhetünk vértanúink hősi önfeláldozásának. Az ő harcuk tehát a mi harcunk, az ő áldozatuk a mi áldozatunk – mondta beszédében dr. Bánki-Horváth Mihály, majd felidézte milyen volt a szabadságharc és az azt követő kicsinyes megtorlás a félegyháziak szemével.

- A reformkori országgyűléseken a Jászkun kerület mindig a jobbágyfelszabadítást jelentő örökváltság ellen foglalt állást. Féltették a drágán vett szabadságukkal járó gazdasági előnyöket a többiektől. A forradalom és a nemzet születésének lendülete azonban áttörte ezeket a kicsinyes korlátokat. Őseink ott voltak a délvidéki honvédő harcokban és nem adták fel a küzdelmet a nehéz téli hónapokban sem. Pedig nem volt könnyű! Itt, ahol ma emlékezünk, egykor a postaállomás állt, itt cserélték a postakocsik elé fogott lovakat.

Veszélyes hely volt ez akkoriban a hazafiak számára. Egészen idáig jöttek Kecskemétről Jellasics vértesei, hogy kérdőre vonják a félegyházi városatyákat, ugyan kihez hűségesek – a császárhoz, vagy a lázadó kormányhoz. Nehéz válasz, izzasztó pillanatok lehettek ezek. De a hűség kitartott, még a városháza pincéjében őrzött horvát hadifoglyokat sem adták át. Pedig biztos javukra íródott volna. A szabadságharc bukása után maga Haynau táborszernagy érkezett egy nyári éjszakára kellemetlenkedni városunkba. Mint valami középkori inkvizitor: tüzes látványosságot rendelt magának. Kiadta, hogy rendezzenek a parókia előtti téren – a mai buszpályaudvar parkolójában – Kossuth-bankó-égetést. Hagy tanulják meg a rebellis parasztok, hogy a császár őfelségével nem szabad szembeszállni. Körbejártak a zsandárok, vegzáltak és elkoboztak, mégis csak alig kétmaréknyi Kossuth-bankót sikerült rászórni arra a máglyára. Félegyháza még ott, a fegyverek és a halál árnyékában sem alkudott.

Az országon félelem ült, de Félegyháza nem engedett: ekkor helyezik el a Bánhidy-ház falán a Petőfi-emléktáblát. Ezt ma már Petőfi-emlékháznak hívjuk. Nagyon nagy bátorság, kisebb fajta felségsértés volt ez akkor. Eltelt 173 év és íme, most itt vagyunk, szabadon. Folytassuk hát mi is a munkájukat, és legyünk büszkék rájuk: az aradi vértanúinkra, a szabadságharc minden hősére, az emléküket féltő gonddal ápoló félegyházi polgárokra. Éljünk, tanuljunk, dolgozzunk úgy, hogy újabb százhetvenhárom év múlva, az akkori megemlékezők, a mi távoli ük-ükunokáink is ilyen büszkék lehessenek majd ránk – zárta gondolatait dr. Bánki-Horváth Mihály.

Az ünnepség folytatásában Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa Aranyosi Ervin: Az aradi vértanúk emlékére című verset szavalta el, majd a városvezetés, az iskolák, a pártok és a civil szervezetek képviselői elhelyezték tiszteletük koszorúit, mécseseit az emlékoszlopnál.

(Képek: Fábián Adrienn)

Kapcsolódó galéria

Ezek érdekelhetnek még

2025. Május 14. 15:46, szerda | Helyi

Anyakönyvi hírek

Az alábbiakban legfrissebb anyakönyvi híreinket olvashatják.

2025. Május 14. 13:48, szerda | Helyi

A születés maga a csoda

A Születés Hete alkalmából a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár kibővített Betűbölcsi keretében várta a téma iránt érdeklődőket május 13-án délelőtt.

2025. Május 13. 12:30, kedd | Helyi

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kapta az Év emlékhelye díjat

Ópusztaszer az első országgyűlés emlékét őrzi, jelképe az egy nemzethez való tartozásnak.

2025. Május 13. 10:06, kedd | Helyi

Szerdán és szombaton aszfaltozzák a Kőrösi utcát

A Polgármesteri Hivatal értesíti a tisztelt lakosságot és az autósokat, hogy a Kőrösi utca útépítésének aszfaltozási munkálatai miatt: