A Márton-napi (november 11.) népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek, másrészt ahhoz a legendához, amely szerint Szent Márton egy libaólban próbált elrejtőzni, amikor püspökké akarták megválasztani, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Szent Márton a középkor legnépszerűbb szentjei közé tartozott. A krónikák szerint 316-ban vagy 317-ben született a Római Birodalom területén, Pannónia provinciában, a mai Szombathely városában.
Apja parancsára 15 évesen belépett a római hadseregbe, és a galliai lovasságnál szolgált.

Egy hideg téli este gyökeresen megváltoztatta az életét, amikor találkozott egy koldussal, akit rablók vertek meg és fosztottak ki. Szent Márton kardjával kettévágta köpönyegét, és a didergő koldusra terítette. Éjszaka álmában megjelent neki Jézus a koldusnak adott köpenyben. A jelenés után hamarosan megkeresztelkedett, és még katonaként fegyver nélkül indult egy csatába. Végül a harc elmaradt, és az emberek ezt Márton csodatételének hitték. Rövidesen kilépett a hadseregből, megkeresztelte édesanyját, és Galliában a falvak lakóinak térítését végezte. Később Ligugében szerzeteskolostort alapított, és 371-ben Tours püspökévé választották.

A legenda szerint Szent Márton nem akart püspök lenni, ezért a pápai követ elöl a libák óljába bújt, de azok hangos gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elfogadni a megbízást. Ez a magyarázata, hogy a legtöbb ábrázoláson lúddal látható. Egészen haláláig püspökként is folytatta fontos hittérítő munkáját. 397. november 8-án halt meg Tours-ban, temetésére november 11-én került sor. Sírja felett kápolnát emeltek. Szülőháza helyén, Szombathelyen templom áll, és számtalan település viseli a nevét Magyarországon is, csakúgy, mint Európa más országaiban is.

A népi kalendáriumban Márton napja a gazdasági év végét jelentette. Befejeződtek a mezőgazdasági munkák, elvégezték az elszámolásokat, és kifizették a járandóságokat. Ennek megünneplésére nagy lakomát rendeztek, a mesterek a legényeket, a gazdák pedig a pásztorokat vendégelték meg. Novemberben már le lehetett vágni a hízott libát, így általában libator volt az ünnepi vacsora.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A liba hátsó részéből gyakran küldtek a helyi papnak is. Innen ered a „püspökfalat” kifejezés. A finom falatok mellé megkóstolták az újbort is, mert ennek Márton volt a „bírája”. Bőven ettek-ittak, hogy az újesztendőben is legyen étel és ital az asztalon.

A Batthyány Lajos Általános Iskola német nyelvet tanuló diákjai Borbélyné Csábi Beáta és Tóth Angéla tanárnők vezetésével Szent Mártonra emlékeztek egy projektdélután keretében.

A játékos, német nyelvű feladatokat követően libával díszített lámpást készítettek és közösen énekeltek. A jó hangulatú programot libazsíros kenyér lakmározásával zárták.

Forrás: midio.hu, batthyanysuli.hu