Hogy miért? 8 indokot tudunk, hogy miért érdemes akár 30-szor is megrágni minden falatot.

• Az alapos rágás segíthet abban, hogy minden tápanyag optimálisan szívódhasson fel az emésztés során. A fogak a falatokat összeaprítják, a nyál pedig elkezdi elemeire bontani. A keményítő és a szénhidrát emésztése már a szájban kezdődik, ha ennek nem hagyunk kellő időt, akkor többek között a hasnyálmirigyet állítjuk nagyobb feladat elé.

• Segíthet megőrizni ideális súlyunkat, illetve akár fogyhatunk is abban az esetben, ha menüinket nem nagy rohanásban fogyasztjuk, és minden esetben az ételre koncentrálunk. Ennek oka, hogy alapos rágás mellett hamarabb lesz teltségérzetünk.

• Ha az ételt nem rágjuk meg, az energia nem hasznosul belőle megfelelően. Az emésztőnedvek ugyanis nem "férnek" hozzá, emiatt erjedés és rothadás indulhat meg a tápcsatornában, annak pedig jól ismert következménye a puffadás és a gyomorsav túltengése, kellemetlen hasfájás kíséretében.

• A falat szájba kerülése a gyomornedvek kiválasztására is hatással van. Serkenti a vékonybél és a hasnyálmirigy működését, a máj pedig több epesavat termel. A vastagbél munkáját is nagyban megkönnyíti, ha nyelés előtt többet rágódunk egy falaton: a bél perisztaltikus mozgásait ugyanis szintén a rágás váltja ki.

• A fogakat is megóvja a helyes és alapos rágás, mely ciklikus körmozgások sorozatából áll. Egy régészeti kutatás és egy német professzor elmélete azt bizonyítja, hogy a nem is olyan sötét középkoriak fogazata például annak köszönhetően volt sokkal egészségesebb, mint a mai emberé, hogy akkor sokkal tovább rágták a zömében zöldségekből és gabonafélékből álló ételeket.

• Az ételek alapos megőrlése, majd az emésztőnedvekkel való keveredés csökkenti a bakteriális fertőzések kockázatát. A meg nem rágott, alkotóelemeire nem bontott falat az emésztőrendszer végén, a belekben okozhat fertőzéses panaszokat.

• Az elfogyasztott táplálékok víztartalma nagyon eltérő lehet, gondoljunk például egy almára vagy egy szelet húsra. Míg a könnyebben szétrágható ételeket (zöldségek, gyümölcsök) elég 5-10-szer megrágni, addig egy falat húst csak 25-30 rágás után tudunk megfelelő méretűre őrölni fogainkkal. Ilyenkor minden falathoz a víztartalmához mérten keveredik a nyál is, ami elsősorban az emésztést segíti elő. A magasabb víztartalmú táplálékot ugyanúgy meg kell rágni, hiszen víztartalma így szabadul fel.

• A nyállal gondosan elkevert falat biztosan nem akad el a nyelőcsőben vagy a gyomorszájnál, azaz könnyebben halad át a tápcsatorna felső szakaszán.

Hogyan segítsük elő az alapos rágást?

Étkezzünk nyugodtan, nem sietve, az ideges gyomor ugyanis nem működik megfelelően. Ha lehet, iktassunk ki minden zavaró tényezőt, ne szóljon a televízió vagy a rádió, ne olvassunk vagy telefonáljunk közben!

Egy étkezés ideálisan 20-25 percig tartson!

Meghosszabbítható a rágás időtartama, ha az ennivalóra és annak ízére koncentrálunk. Figyeljük meg, mennyire más lesz az étel íze, miután nyállal keveredik!

Kezdetben számolhatjuk, hányszor rágjuk meg a falatot, így rögzülhet, meddig érdemes a szánkban tartani. Ez különösen a gyerekek helyes étkezési szokásainak kialakításakor lehet hasznos trükk.

Ne készítsük el az újabb falatot, míg az előzőt le nem nyeltük!

Ennivalónkat a lehető legkisebb falatokban együk meg! Ha rágás közben még érezzük a szánkban a bekapott falat "alkotórészeit", azaz még nem alkotott homogén egyveleget a nyállal, akkor rágjuk csak tovább!

A szájban dől el
Figyeljük meg szervezetünk jelzéseit néhány nappal azután, hogy ételeink aprítására tudatosan kezdtünk el ügyelni! Ne lepődjünk meg, ha az eddig leküzdhetetlen puffadásnak, hasmenésnek immár gyógyszer nélkül is búcsút mondhatunk, esetleg leadunk néhány felesleges kilót, és a bélműködésünk is helyreáll. Hiába, az emésztés a szájüregben kezdődik!