Rózsika néni a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézmény Csanyi úti telephelyének lakója immáron 21 éve. Sok kedves barátot szerzett ez idő alatt az intézmény falai között is. Ők, családtagjai, valamint városvezetésünk nevében Balla László alpolgármester köszöntötte fel a jeles ünnepnap alkalmából. A virágcsokrok mellé Rózsika néni az alpolgármestertől átvett egy emléklapot is, melyet Orbán Viktor miniszterelnökünk látott el kézjegyével.

A bensőséges ünnepségen többek között megjelent Magyariné Tóth Erika intézményvezető, Dobosné Harmath Mónika intézményvezető ápoló és Papné Mráz Mónika gondozási egység vezető is. Mellettük az intézmény dolgozói dallal és verssel köszöntötték Rózsika nénit. A születésnapi torta felvágása előtt az ünnepelt unokája Renáta ismertette nagymamája rögös életútjának fontosabb állomásait.

Csáki Sándorné 1934. november 3-án született Petőfiszállás határában egy tanyán földműves szülők gyermekeként. Kilencen voltak testvérek. Hét elemi osztályt végzett. Szinte már gyermekként fel kellett nőnie, mert édesanyja korán elhunyt, így ő nevelte fel testvéreit. Nagylány korában egy tanítóházaspárnál gyerekekre vigyázott.

Később iskolában takarított, de otthon is sokat dolgozott. Ezen felül a Műanyaggyárba is bedolgozott.
Férje Pesten dolgozott segédmunkásként. Házasságukból két fiuk született, akikkel a szülői házban éltek. Később saját házat tudtak venni és 1972-től Rózsika néni már három műszakban dolgozott a Műanyaggyárban. 1981-ben a látása romlani kezdett és azóta sajnos már szinte teljes egészében elveszítette azt. Férjével nem éltek felhőtlen kapcsolatban, ezért 1984-ben úgy döntöttek, hogy külön válnak útjaik.

Fiait azok életvitele miatt korán elveszítette, de unokájáról Renátáról mindig is gondoskodott. Így nőtt a szívéhez annak legkedvesebb barátnője is, aki most a születésnapi ünnepségen is mellette foglalt helyet. Rózsika néni unokája és annak barátnője is az egészségügyben dolgoznak. Magyariné Tóth Erika intézményvezető köszönetet is mondott a virágcsokor átadásakor, hogy ilyen melegszívű, jó embereket nevelt a lányokból, akikkel személy szerint még ő is együtt dolgozhatott.

Rózsika néni gondozta és ápolta szüleit is, így nagyon jól tudta mivel jár az időskor. Ezért miután unokája családot alapított, 2003-ban úgy gondolta, hogy beköltözik a Szivárvány Személyes Gondoskodást Nyújtó Intézménybe. Gyorsan megtalálta a helyét az új környezetben. Rendszeresen részt vett a mindennapi foglalkozásokon és szereplést vállalt a rendezvényeken a Dalkör tagjaként. Noha látását szinte teljes egészében elveszítette, ennek ellenére jól eligazodott az intézmény falai között, és a legfontosabb érzékszerv hiányában is önállóan közlekedett nemcsak a szobájában, de a folyosókon és az ebédlőben is.

A vallás mindig kapaszkodót nyújtott neki nehéz élete alatt és napjainkban is fontos szerepet tölt be. Életerejét és kedvességét soha nem veszítette el és minden bizonnyal további életéhez is erőt fog adni az az odaadó szeretet, melyet unokája és annak barátnője biztosít számára.