Kényelemből a termék egyszer használatossá vált, pedig megalkotója hosszú távra tervezte, annak érdekében, hogy környezetbarát megoldást nyújtson a papírtasakok miatt kivágott fák megőrzésére.

Sten Gustaf Thulin eredetileg azért fejlesztette ki a műanyag szatyrot 1959-ben, hogy a zöld övezetek megkímélésével megmentse a Földet – derül ki a BBC anyagából. Akkoriban az emberek papírtáskákat használtak, melyekhez rengeteg fát kellett kivágni, ezzel károsítva a bolygót. Thulin úgy gondolta, ha létre tud hozni egy erős, könnyű műanyag zacskót, ami évekig kitart, akkor az újra és újra felhasználható lenne az emberek számára. Ezzel jelentős részét őrizhették volna meg a faállománynak, ami pozitív hatással lehetett volna a környezetre.

„Édesapámnak nagyon bizarr lett volna látni, hogy ezeket a szatyrokat az emberek egy használat után eldobják” – mondta Raoul Thulin, a műanyag szatyor feltalálójának fia.

Hozzátette: apjának mindig volt a zsebében egy összehajtott műanyag szatyor. Stan Gustaf Thulin azt tette a 70-es és 80-as években, amire ma is biztatják a felhasználókat. Saját szatyorral járt bevásárolni, melyet utána újra felhasznált, mert ez számára természetes volt.

Nem egyszer használatosra tervezték, de azzá vált

A műanyag szatyrok hamar népszerűk lettek, és az emberek egyre jobban elkényelmesedtek. Sokan már egy használat után eldobták őket, tudván, hogy a következő alkalommal úgyis kapnak újat. Az eldobott zacskók pedig hozzájárultak a műanyag szennyezési problémához, amivel az emberiség ma is küzd.

Sok országban és bevásárlóközpontban már csak pénzért lehet műanyag szatyrot venni, míg más helyeken (Marokkó, Új-Zéland) be is tiltották. Az ötlet lényege: ha az embereknek fizetnie kell érte, akkor nem vesznek, inkább saját hordozót visznek majd magukkal.

A papírtasak és a vászontáska sem jobb megoldás?

Egyes vélemények szerint az éghajlatváltozás tekintetében a papírtasakok és vászontáskák rosszabb hatással vannak a bolygóra, mint műanyagból készült társaik.

„Amikor az emberek a környezeti hatásokra gondolnak, főleg az életciklus-analízisek végére koncentrálnak. Látják, hogy a műanyagszennyezés hatalmas probléma, de amire kevesen gondolnak, az a termelési oldal, ahol minden kezdődik” – véli a klímaváltozással foglalkozó Climate Science munkatársa, Isabel Key.

„Amellett, hogy a papírtasakok nehezebbek, a legyártásukhoz több energiára és vízre van szükség” – fejtette ki Margaret Bates, a fenntartható hulladék-gazdálkodás szakértője.

Bates professzor arra is kitért, hogy szerinte a környezeti szempontból a vászontáskák még rosszabbak. A gyártásukhoz rengeteg vizet használnak fel, míg a legfontosabb alkotóelemüket, a pamutot csak intenzív termeléssel tudják megfelelő arányban biztosítani.

Ahhoz, hogy ugyanolyan környezetbarátok legyenek, mint egy újrahasznosításra kerülő műanyag szatyor, a papírtasakokat háromszor, míg a vászontáskákat 131-szer kellene újra felhasználni, mielőtt kidobjuk őket.

Kerítésekhez és játszótéri felszerelésekhez is felhasználható

Az elhasznált műanyag szatyrokat a leggyakrabban arra használják fel, hogy újakat gyártsanak, de a műanyag újrahasznosítással foglalkozó Recycle and Recover Plastics szerint ennél sokkal szélesebb körben is kiaknázhatók.

A szatyrokból műanyag „fűrészport” lehet előállítani, melyet kerítések, játszótéri felszerelések és kültéri padok készítéséhez hasznosítanak.

Becslések szerint 2050-re az óceánokban nagyobb súlyban lesz műanyag, mint hal

Az Alexander Parkes által először elkészített műanyagot hosszú időre tervezték. Napjainkban az ebből készült termékek 33 százalékát csupán egyszer használják fel, majd eldobják. A legnagyobb probléma az, hogy nem lebomló anyag, így rengeteg hulladék gyűlik fel a szárazföldön és az óceánokban egyaránt.

A műanyagszennyezés ellen 2009-es megalapítása óta küzdő Plastic Pollution Coalition oldalán a legkirívóbb statisztikákra hívja fel a figyelmet. Becslésük szerint 2050-re az óceánokban nagyobb súlyban lesz hulladék, mint hal. Jelenleg az óceáni hulladék közel 90 százaléka műanyag, mely négyzetmérföldenként 46 ezer eldobott terméket jelent.

A műanyagszennyezés elleni harcba több multinacionális vállalat is beszállt. Az egyik legnagyobb sportszergyártó cég például külön szekciót nyitott az óceáni hulladékból készített ruhadaraboknak, míg a Real Madrid futball csapatának is újrahasznosított mezeket készített, melyet először 2018-ban használt a királyi gárda.

A címlapfotó illusztráció.