A közönséges náthavírus szaporodása szempontjából az orrban uralkodó hűvösebb hőmérsékleti viszonyok kedvezőbbek, mint a test belső hőmérséklete – állapította meg a Yale Egyetem új tanulmánya. Ez megerősítheti azt a népszerű, ám sokszor vitatott nézetet, hogy a hidegben könnyebben elkaphatjuk a sűrű tüsszögéssel járó betegséget.

Nem számít újdonságnak, hogy a meghűlést leggyakrabban okozó rhinovírus eredményesebben szaporodik a hűsebb orrüregben, mint a melegebb tüdőkben. „A korábbi kutatás azonban arra fókuszált, hogy a testhőmérséklet hogyan befolyásolja a vírus terjedését, az immunműködést ugyanakkor figyelmen kívül hagyta” – mondta Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunbiológusa az intézet sajtóközleményében.

Egér sejteket vizsgáltak

A tanulmányban a kutatók az egerek légútjait borító nyálkahártya sejtjeit vizsgálták. A sejteket rhinovírussal fertőzték, majd azt figyelték, hogy miként alakul az immunválasz 37 Celsius fokos és alacsonyabb, 33 Celsius fokos hőmérsékleten. „Azt találtuk, hogy a természetes immunválasz károsodott alacsonyabb hőmérsékleten” – mondta Iwasaki.

Arról is meggyőző bizonyítékot szereztek, hogy a változó hőmérséklet sokkal nagyobb mértékben befolyásolja az immunválaszt, mint maga a kórokozó. A vírus szaporodását genetikailag hibás egerek sejtjeiben is vizsgálták. Kiderült, hogy az immunkárosodással küzdő sejtekben a vírus magasabb hőmérsékleti viszonyok között is szaporodóképes volt. „Ez azt bizonyította, hogy önmagában nem a vírus, hanem a gazdaszervezet immunválasza volt a döntő” – magyarázta Iwasaki.

Tartsuk melegen az orrunk

Habár a tanulmányban kizárólag egérsejteket vizsgáltak, az eredmények számunkra is hasznosak lehetnek. Nagyjából az emberek húsz százalékának orrában ugyanis évszaktól függetlenül bármikor jelen lehet a kórokozó. „Általánosságban elmondható, hogy ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor a természetes immunválasz is kisebb” – jegyezte meg Iwasaki. Jól járunk tehát, ha hallgatunk a régi öregek tanácsira, és melegen öltözködünk, valamint az orrunkat is elfedjük hideg időben.

A Yale szakemberei abban reménykednek, hogy az eredményeket a gyermekkori asztma kezelésében is hasznosítani lehet. Amíg az egészséges ember számára a nátha kellemetlen, ám könnyen múló problémát jelent, addig egy asztmásnál súlyos légzési elégtelenséget okozhat. Az elkövetkezendő kutatásokban így azt fogják vizsgálni, hogy a náthavírus okozta asztma milyen immunválaszt fog előidézni. A tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, PNAS-ban jelentették meg.