1944. június 15-én városunkból 269 zsidó férfit, 341 nőt és 373 gyermeket hurcoltak el a kecskeméti téglagyárba, ahol embertelen körülmények között tartották őket több mint egy hónapig. Majd június 25-én útnak indították őket Auschwitz felé, ahol mindannyiuknak halállal kellett fizetniük zsidó származásukért.

A tragikus esemény évfordulóján - június 15-én - az áldozatok emléke előtt tisztelegve tartott megemlékezést a Veled a Városunkért Egyesület. A múltban történt szörnyűségekről és annak következményeiről Horváth Tamás a MSZP kiskunfélegyházi szervezetének elnöke beszélt.
- A zsidó lakosság betelepülése a városba a 19. század második felében kezdődött. A beilleszkedés éveit követően a város hasznos közösségévé váltak. Iparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek, parasztok lettek belőlük. Megalapították a helyi Vöröskeresztet, támogatták a futballt, ingyenes orvosi ellátást nyújtottak a szegényeknek. Részt vettek a város és a nagy politika irányításában, közülük talán a legnevesebb dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselőt ismerhetjük. Ám eljöttek a vészterhes idők és eljött 1938. A zsidótörvények nyomán a városban is elkezdődtek az összeírások, a zsidó fiatalok továbbtanulásának akadályozása, betiltották a Félegyházi Közlönyt, eljött a munkatáborok és a sárga csillag ideje – mondta emlékező beszédében Horváth Tamás.

- A holokauszt áldozataira emlékezve nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nácik végső terve nem csupán a zsidók, hanem a romák, a fogyatékkal élők, a homoszexuálisok és a politikailag másképp gondolkodók máglyára küldése lett volna, ha a világ nagyhatalmai nem szólnak közbe.

76 év… Ami úgy tűnik nem volt elég hosszú idő ahhoz, hogy a magyar társadalom teljes egészében feldolgozza, megértse és okuljon a 2. Világháború szörnyűségeiből, a Holokauszt tragédiájából. Pedig a deportálások idején és azt megelőzően sok félegyházi állt a meggyötört zsidók mellé. Közülük ezért sokan az életükkel fizettek.

1950-ben a Schuman-terv elfogadásával a mai modern közösség létrehozása és Európa tartós békéjének megteremtése kezdődött el azért, hogy a Holokauszthoz hasonló tragédiáknak elejét vegyük. Az UNIO ezen fő elvek mentén született és marad fenn addig, amíg teszünk érte és megakadályozzuk mindazon törekvéseket, melyek emberek, népcsoportok egymásnak ugrasztását a másik kizárólagos felelőssé tételét tűzik zászlójukra. A békés egymás mellett élés, a közös hagyományok, az elfogadó közösségek pusztulása végül majdnem az országunk pusztulásához vezetett. De a túlélők mégis felálltak, eltakarították a romokat a háború után és újjáépítették ezt az országot. Miattuk is emlékezünk, emlékezhetünk most az áldozatokra. Sosem feledjük őket – zárta ünnepi beszédét a szocialista képviselő.

(Képek: Félegyházi Közlöny)