A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum nyerte el a Nemzeti Örökség Intézete által alapított, az Év emlékhelye-díjat, amelyet az Emlékhelyek napjának nyitórendezvényén szombaton Kiskőrösön adták át.

Tizenegyen pályáztak az elismerésre
Dunai Mónika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke, az Év emlékhelye-díj bíráló bizottságának tagja kiemelte: az idei díjra összesen tizenegy - négy nemzeti és hét történelmi - emlékhely pályázott.
Mint mondta: a bizottságnak nem volt könnyű dolga, mert "a jobbnál jobb pályázatok mögött valóban egytől egyig értékes, nemzeti örökségünket kiválóan szolgáló tevékenység áll".
Dunai Mónika hangsúlyozta: mindenki egyetért a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhely hitvallásával, amely szerint "minden magyar embernek el kell jönnie Kiskőrösre, és a kultúrára való nevelést a gyermekeknél kell kezdeni" .
A bírálat során áttekintették valamennyi emlékhely egész éves programját, különös tekintettel az Emlékhelyek napjának megünneplésére.

Félszáznál több rendezvény, 41 ezer látogató
Mint mondta: a nyertes pályázónak, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumnak a Petőfi-emlékévben ötvennél több rendezvénye valósult meg, miközben több mint 41 ezer látogatót fogadott az intézmény. Új állandó kiállításokat hoztak létre és számos innovatív fejlesztést valósítottak meg, kiadványokat készítettek, amelyek révén "minden korosztály játékosan, illetve szórakozva tud művelődni, tanulni és örökérvényű élményeket szerezni" - fogalmazott.
Felidézte, hogy az elmúlt évben közel 600 látogatócsoportot, illetve több mint 500 diákcsoportot fogadtak és 153 múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak, a látogatóközpontban pedig 13 ezernél is többen élhették át János vitéz történetét.

A legaktívabb emlékhelyeket díjazzák

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója felidézte, hogy az Emlékhelyek napja rendezvénysorozatot kilenc éve szervezik meg, az Év emlékhelye-díjat pedig öt éve alapították azzal a céllal, hogy a legaktívabb, az emlékhely státuszukat leginkább kiaknázó emlékhelyeket elismerje.
A kiskőrösi pályázat egyik legnagyobb erőssége az volt, hogy "nemcsak egy egyszeri impulzusként használta fel a Petőfi-bicentenáriumot, és nemcsak a megépült új terek és infrastruktúra által került az ország homlokterébe, hanem ezt a folyamatot ugyanazzal a lendülettel folytatják tovább, és nemcsak helyben". Kapcsolódnak más emlékhelyekhez is, országszerte számos programon vesznek részt - fogalmazott.

Hatvan hazai helyszín viseli a történelmi emlékhely címet
Zsigmond Attila, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese kiemelte: az ajánlásuk alapján a magyar kormány által adományozott, történelmi emlékhely címet mára hatvan, a nemzeti történelmünk kiemelkedő alakjai és meghatározó eseményei szempontjából kiemelkedő jelentőségű hazai helyszín viselheti büszkén.

Felidézte: Kiskőrösön 2022 októberében avatták fel a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét.

Az intézmény híven és eredményesen őrzi és ápolja "a hagyománnyá magasztosult múltat", kutatja és gyűjti tárgyi emlékeit, irodalmi kincseit, mindent, ami a Petőfi-kultuszhoz szervesen kapcsolódhat - tette hozzá.

1861-ben avatták fel Petőfi szülőházán a márványtáblát
Domonyi László, a város polgármestere elmondta: az elődeik 1861-ben márványtáblával jelölték meg, majd később látogathatóvá tették Petőfi Sándor szülőházát.

Magánadományokból felállították a legelső köztéri Petőfi-szobrot, és tartalmas rendezvényekkel adóztak a "költőóriásnak".

"Most rajtunk van a sor" - fogalmazott, hozzátéve: igazodva a modern időkhöz az emlékkiállítás és a kultuszéltetés olyan új formáit keresik, amelyek mindenkihez eljuttatják Petőfi Sándor költeményeit, gondolatait és világlátását.
A díjátadót követően helytörténész vezetésével a látogatók felkereshették a Petrovics család kiskőrösi tartózkodásának helyszíneit.