- derült ki egy új brit kutatásból.

"Be kell látni, hogy az éjjeli baglyok próbálkozása, hogy megfeleljenek egy alapvetően korán kelő világ időbeosztásának komoly egészségügyi következményekkel járhat" - hangsúlyozta Kristen Knutson, az új tanulmány egyik szerzője, a Northwestern Egyetem neurológus docense. Szerzőtársa, a Surrey Egyetemnél dolgozó Malcolm von Schantz kronobiológus is hasonló álláspontot képvisel a kérdésben. "Ez egy közegészségügyi probléma, amelyet nem lenne szabad továbbra is semmibe venni" - fogalmazott a professzor.

Halálos fenyegetés

A kutatók több mint 400 ezer 38 és 73 éves kor közötti brit állampolgár orvosi adatait gyűjtötték össze egy 6,5 éves időszakból. Induláskor minden résztvevőtől megkérdezték, hogy saját bevallása szerint melyik csoportba sorolnák magát: az éjjeli baglyokéba vagy a korán kelőkébe. Az így kapott eredményekből kitűnt, hogy az éjszakai életet választók között magasabb volt bizonyos egészségügyi problémák előfordulása, beleértve például a cukorbetegséget, emésztési, ideggyógyászati és pszichés zavarokat, illetve légúti megbetegedéseket is. Ezen felül az érintett csoportba tartozók tagjai között mintegy 10 százalékkal magasabb volt a halálozási arány is a vizsgálat időtartama alatt.

A pontos ok-okozati összefüggéseket nem tudta feltárni a tanulmány - mindenesetre valószínűsíthető, hogy súlyos fiziológiai következményekkel járhat, ha olyan alvásmintát követünk, amely nem felel meg a belső biológiai óránk által diktáltnak - ezt hívjuk szociális jetlagnek. Érdekesség, hogy bár a túlzottan kevés vagy rossz minőségű alvásnak közismertek negatív egészségügyi hatásai, a kutatók ezen a téren nem találtak szignifikáns eltérést a két csoport tagjai között.

Genetika és környezet
A felfedezés megerősítette azt az egyébként is már létező orvostudományi feltevést, miszerint az éjszakázás negatív irányban befolyásolhatja az egészségi állapot alakulását. Ez nagy mértékben annak az eltolódásnak tulajdonítható, amely az érintettek cirkadián ritmusa és a társadalmilag megkövetelt időbeosztás között fennáll. Ezen felül bizonyos életmódbeli megszokások is fontos szerepet játszhatnak a probléma kialakulásában. Korábbi kutatások például arra jutottak, hogy az éjszakai baglyok hajlamosabbak egészségtelen ételeket enni, többet dohányoznak, valamint gyakrabban fogyasztanak alkoholt és illegális kábítószereket.

Bármi legyen is azonban a baljós összefüggések hátterében, a kutatók szerint bizonyos mértékben képesek lehetünk szabályozni az alváshoz fűződő igényeinket. Az emberek kronotípusa valójában fele-fele arányban alapul a genetikai adottságokon és a környezeti tényezőkön. Ha valóban szeretnénk tehát korán kelővé válni, érdemes odafigyelni arra, hogy reggelente már időben elég fény érjen minket, éjszaka viszont kerüljük az indokolatlan világítást. Hasznos továbbá, ha napról napra betartunk egy fix lefekvési időpontot, amelyet hétvégén sem hagyunk túlzottan kitolódni.

Malcolm von Schantz ugyanakkor hozzátette, hogy a társadalomnak igenis fontolóra kellene vennie, hogy a kockázat csökkentése érdekében az egyéni adottságaikból fakadóan késői kelést igénylő emberek később kezdhessenek dolgozni, majd később is fejezzék be a munkát.