Ennek értelmében egyre többen vállalnak gyermeket, csökkent a válások száma, és nőtt a házasságkötések aránya, így jelentős növekedésnek indult a nemzet reprodukálásának mértéke. A cél, hogy a külhoni magyar családokra is kiterjesszék a családvédelmi intézkedések egy részét.

Már egy ideje zajlanak azok a demográfiai folyamatok, amelyek következtében folyamatosan csökken a magyar lakosság száma – jelentette ki Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnökhelyettese a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Hozzátette, ez nemcsak az anyaországra, de a külhoni magyarságra is jellemző. Kiemelte, 2010-ben ugyanakkor egy
tudatos családpolitikai fordulat következett be, a kormány ugyanis aktívan elkezdett foglalkozni azzal, hogy a családokat emeljék fel a szakpolitika középpontjába, amely azok megsegítését és támogatását szolgálja. Molnár Balázs Kopp Máriától idézett, aki mindig azt mondta, hogy „számos kutatása azt bizonyítja, hogy a magyarok jóval több gyermeket szeretnének, mint amennyi végül születik”.

Valós igényről van szó

Valós igényről van szó, amelyre a kormány reflektálni kívánt. Számos intézkedést hozott 2010 óta, sikerült elválasztani a családpolitikát a szociálpolitikától, 2014-től pedig már önálló szakterületté nőtte ki magát. És nem szabad elfelejteni, hogy számos családtámogatási kedvezményt vezetett be a kormány, amelyet sikerült jelentős pénzösszegekkel is emelni.

Hangsúlyozta, számos visszajelzés igazolja, hogy ezek a folyamatok sikeresek, és a munka beérett, amely arra ösztönözte a kormányt, hogy további intézkedéseket hozzon, mint például az otthonteremtési kedvezmény, a bölcsődefejlesztési program, valamint a kismamák munkaerőpiacra való visszatérését szolgáló gyed extra – sorolta Molnár Balázs.

Választási lehetőséget kínál

Azt is elmondta, a magyar családpolitika egyik fontos előnye, hogy választási lehetőséget ad, így, aki három évig szeretne otthon maradni gyermekével, az megteheti, de a munkaerőpiacra is visszatérhet. Hozzátette, ez nagyon kevés országban adatik meg Európában.

Mindezek a folyamatok elérték, hogy a szinte tragikusnak mondható 1,23-os termékenységi mutató már 1,49-ra emelkedett 2017-ben. Leszögezte, ez a mutató azóta is stabil, és bíznak benne, hogy a 2019-ben bejelentett családvédelmi akcióterv számos, már életbe lépő pontja egy következő lendületet ad ennek a növekedésnek. Molnár Balázs arra is kitért, hogy nőtt a házasságkötések száma Magyarországon, rekordalacsonyra csökkent a válások száma, illetve jelentős mértékben, csaknem 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma is. Reményét fejezte ki, hogy az 1,49-os mutató nemsokára eléri a 2,1-et, amely a szükséges mennyiség a nemzet reprodukálásához.

Egységes nemzet a Kárpát-medencében

Elindult egy olyan folyamat, amely azt szolgálja, hogy egy egységes Kárpát-medencei térben egy egységes nemzet alakuljon ki – erről már Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője beszélt. Azok a programok, amelyeket a Nemzetpolitikai Államtitkárságon valósítanak meg, egy-egy célcsoporttal foglalkozik, 2012 óta pedig tematikus éveket is hirdetnek.

Elmondta, 2018-ban az Emberi Erőforrások Minisztériuma meghirdette a családok évét Magyarországon, így ennek nyomán az államtitkárság is meghirdette a külhoni magyar családok éve programot, idén pedig a külhoni magyar gyermekek éve programot valósították meg.

Szemléletváltás a közösségen belül

Hajnal Virág szerint bár csökken a magyar közösség, de mindenképp előremutató, hogy szemléletváltás történt a Kárpát-medencei magyar közösségen belül. Mint mondta, több felmérés is készült abból a célból, hogy minél jobban megismerjék a külhoni magyar családokat, és azokat a fiatalokat, akik gyermekeket terveznek.

A legutóbbi felmérés szerint a tervezett gyermekszám a külhoni magyarok körében valamennyi régióban meghaladja a népesség reprodukciójához szükséges átlagot, vagyis a 2 feletti értéket – közölte. Ez nagy bizakodásra ad okot, és azt próbálják most elérni, hogy a Magyarországon meghozott családokat segítő intézkedések egy részét kiterjesszék a külhoni magyar családokra is.

Ezek közül néhányat már be is vezettek, ilyen például az anyasági támogatás, melynek révén minden családot babacsomaggal ajándékoztak meg. Hozzátette, ennek nyomán egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy második vagy akár harmadik gyermeket vállaljanak. Megjegyezte, nemzetpolitikai szempontokat is figyelembe vesznek, mert azt szeretnék, hogy ezek a családok biztonságban és jólétben éljenek Kárpát-medence összes régiójában.