Hírek
2024. Június 02. 07:42, vasárnap |
Életmód
Forrás: MTI
A megszokottnál korábban kezdődött a kérészrajzás a Tisza Szeged alatti szakaszán
A napsütéses meleg időnek köszönhetően a megszokottnál egy-két héttel korábban kezdődött el a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán, a napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta az MTI tudósítója.
A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.
A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt.
Egykor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt. Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a tiszavirág. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.
A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.
A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok.
A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.
Fotó: Hegedűs Éva – Dél-Alföld meteorológia
Ezek érdekelhetnek még
2024. Október 17. 08:10, csütörtök | Életmód
Több mint negyvenezer kép érkezett a Magyarország 365 fotópályázatra
Lezárult az idei Magyarország 365 fotópályázat, amelyre idén több mint negyvenezer képet küldtek be a pályázók.
2024. Október 16. 09:45, szerda | Életmód
A halloweeni tök nem való a természetbe!
A közösségi médiában több helyen felbukkant javaslat, hogy a kifaragott Halloween tököket, illetve töklámpásokat az ünnep után vigyük ki a vadállatoknak táplálékul.
2024. Október 16. 07:50, szerda | Életmód
A baglyok szaporodását költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság
Műfészkek, költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését
2024. Október 16. 07:48, szerda | Életmód
Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján Győrben rendezik a Radnóti Biennálét
A holokauszt és Radnóti Miklós halálának 80. évfordulóján a Győri Nemzeti Színházban rendezi meg a Magyar Versmondók Egyesülete a Radnóti Biennálét november 7. és 10. között – tudatta a Magyar Versmondók Egyesülete.