– derül ki a Levegő Munkacsoport és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közelmúltbeli levélváltásából: egyrészt a nagyvárosok levegőjének tisztulását lehetne elősegíteni úgy, hogy közben nem hazánk lenne az egyik lerakóhelye az Európa nyugati feléből kiszorulóban lévő dízelautóknak. De mi is az az alacsony kibocsátású zóna? – fordultunk kérdésünkkel Lenkei Péterhez, a Levegő Munkacsoport munkatársához.

Európa többtucatnyi városába vagy annak egy részébe a dízelautók közül csak a legkorszerűbbekkel lehet behajtani – vagy azokkal sem. Jelenleg Európa 14 országának 220 városában van alacsony kibocsátású zóna, ám ez a kör rohamosan bővül.

Mindez arra készteti a dízelautók tulajdonosait, hogy megszabaduljanak korszerűtlenné váló járműveiktől, és újat, netán elektromosat vásároljanak. Az elavult járművek pedig ott lelnek gazdára, ahol ilyen korlátozásra nem kell számítani. És hogy Magyarország ne váljék az egészséget súlyosan károsító járművek lerakatává, leghelyesebb, ha a magyarországi városok is követik a nyugati példát, s kialakítják alacsony kibocsátású zónáikat. Ezért aztán nálunk sem éri majd meg a levegőt súlyosan szennyező autót venni.

A Levegő Munkacsoport a zónák kialakítását több mint egy évtizede szorgalmazza. Csírái ugyan már léteznek, hiszen 7,5 tonnánál, illetve 3,5 tonnánál nehezebb járművekkel Budapesten sem lehet korlátlanul közlekedni. Ezt a kört kellene szélesíteni a környezetvédő szervezet szerint, illetve mielőbb kidolgozni kiterjesztésének módozatait.

A levélváltás szerint ezzel most már a kormányzati szervek is egyetértenek.