Mint mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy e jeles nap alkalmából megoszthatja gondolatait a megjelentekkel a gyönyörű, nemrégiben felújított szobor előtt. Ez a megújulás is tanúságot tesz arról, hogy a közösség emlékezik.

Az emlékezés ugyanis a közösség értékeinek a megerősítése. Amikor emlékezünk, akkor újra és újra felhívjuk a figyelmet azokra a gondolatokra, arra az örökségre, ami számunkra fontos. A múlt végtelen, és amire belőle emlékezünk, az a történelem. A kiskunfélegyháziak, amikor a múltjukba visszatekintenek, szinte világítótoronyként áll előttük egy nagyszerű név: Petőfi Sándor neve. S nem véletlen, hogy a Kossuth Lajos utca és a Petőfi tér találkozik. Hiszen a magyar újjászületésben, mely a XIX. században kibontakozott a magyar hazában, Kossuth Lajosnak és Petőfi Sándornak rendkívül fontos szerepe volt. Gondolataik, a művészet, a politikai alkotás területén összetalálkoztak, felerősítették egymást annak ellenére, hogy személyükben nem nagyon kedvelték egymást.

Azok az igazi államférfiak, akik ennek ellenére a – temperamentumból eredő ellentétek mellett – közösen tudnak dolgozni. Felismerik azt, hogy a célok, az alapvető értékek azok azonosak. 1847. márciusában az ellenzéki konferencián, az ellenzéki párt alakuló ülésén ők ketten egymás mellett álltak: Petőfi Sándor aki a „Nép nevében” című híres versét mondja el és Kossuth Lajos, aki felvázolja az ellenzéki nyilatkozat programját. A „Még kér a nép” elképesztő erejű üzenete megszólal Petőfi hihetetlen erejű versében, ahol az ösztönös forradalmiság a parasztember nyomorát, a jobbágy borzalmas szenvedéséből sarjadó energiát ismerő Petőfi Sándor érzelmes sorai összetalálkoznak a nemesi értelmiségű, a reform problémáit technikailag is jól ismerő Kossuth Lajos világos érvelésével. Ez a két ember szorosan, vállvetve küzdenek annak ellenére, hogy cseppet sem kedvelték egymást.

Tanúságot tettek arról, ami Deák Ferenc egyik legnagyszerűbb mondása volt: Hogy mi a hazafi kötelessége?! Szeressétek jobban a hazát, mint amennyire utáljátok az ellenségeiteket. Kossuth és Petőfi erről tett tanúbizonyságot - zárta gondolatait a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója.

Az ünnepi beszédet követően városunk vezetése, a pártok képviseletében megjelentek és a civil szervezetek elhelyezték tiszteletük koszorúit a költő és forradalmár szobránál s végezetül közösen elénekelték a Szózatot.

Az ünnepség részeként a Petőfi Emlékházban a megjelentek megtekinthették A mindent átíró „1849” című előadást a Constantinum Színjátszó Körének közreműködésével. A diákokat Tóth Csaba készítette fel. Az előadást követően pedig Molnár István festőművész megnyitotta „Petőfi a kortárs magyar grafika tükrében” című kiállítást, melyen a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum grafikai gyűjteményéből összeállított képeket tekinthették meg az érdeklődők.