Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem – hangsúlyozza friss bejegyzésében Pentz Edina.

Elektronikus aláírás

Az elektronikus dokumentum akkor is írásbelinek minősül, ha a nyilatkozattevő azt nem látta el elektronikus aláírással. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az írásbeli jellegnek nem feltétele a nyilatkozattevő elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített elektronikus aláírása. Ez a módosítás elsősorban a munkavállalók elektronikus nyilatkozattételének a megkönnyítését szolgálja.

Elektronikus dokumentum

Az Mt. módosítás egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató köteles a munkavállalóval kötött megállapodást, az elektronikus dokumentumban foglalt munkaszerződést, annak módosítását, vagy akár a felmondást a megállapodás megkötésétől/a nyilatkozat közlésétől számított 5 napon belül papíralapú formában a munkavállalónak átadni.

A munkavégzés helye

A munkaszerződésnek továbbra sem kötelező érvényességi kelléke a munkavégzés helye, ha azonban ezt a munkaszerződés nem tartalmazza, akkor a munkavégzés helyéről a munkavállalót az Mt. 46. § szerinti kötelező tájékoztatás keretében ismertetnie kell a munkavállalóval.

Pótszabadság

A hatályos Mt. szerint az apa gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek születése esetén 7 nap pótszabadságra jogosult, ez a jogosultság megmarad, de a módosítás szerint ez nem pótszabadság lesz, hanem „munkavégzés alóli mentesülés”.

Felmondás visszavonása

A még nem publikus várandós, vagy a reprodukciós eljárásban részt vevő munkavállalók felmondás esetén azzal egészítené ki az Mt-t a módosítás, hogy amennyiben erről a – felmondási védelmet biztosító – tényről a munkavállaló csak a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor a munkáltató a felmondást a felmondás közlését követő 15 napon belül egyoldalúan írásban visszavonhatja, mely esetben a munkaviszony megszűnése és a visszavonás közötti időtartam is munkaviszonyban töltött időnek minősül majd.

Végkielégítés

A felmondás kapcsán pontosító rendelkezés lenne, hogy a végkielégítés a munkavállalót akkor is megilleti, amennyiben a munkaviszony a munkavállaló azonnali hatályú felmondása alapján – azaz a munkáltató jogellenes magatartása miatt szűnik meg. Ez értelemszerűen csak jogszerű azonnali hatályú felmondás esetére alkalmazható. Ez a szabály eddig is része volt az Mt-nek, így ez csak jogtechnikai pontosítás. A tervezet azt is pontosítja, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a felmondási időre járó távolléti díj jár a munkavállalónak (a jelenlegi a munkavégzés alóli felmentési időre járó távolléti díj helyett).

Munkaviszony helyreállítása

Ugyancsak a felmondás kapcsán módosítási tervezet része a munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése esetén a munkaviszony helyreállítását a munkavállaló kérésére, arra az esetre is lehetővé kell tennie, ha a munkaviszony megszüntetése joggal való visszaélés tilalmába ütközik.

Megszakítás nélküli 24 órás munkaidő

Változhat a naptári nappal nem egyező munkanap meghatározásának feltétele. A hatályos szabályozás szerint a naptári napon túl munkanap lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik. A módosítás tervezete szerint a naptári napon túli munkanap lehet megszakítás nélküli 24 óra, ha a munkarend miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra eshet – naptári naptól eltérő munkanap tehát már nem a munkáltató döntésétől és működésétől, hanem a munkarendtől függene.

Egyenlőtlen munkaidő

Pontosításra kerülne az egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma, a tervezet szerint egyenlőtlen munkaidő beosztás ha a munkáltató:

• a munkaidőt a napi munkaidőtől,
• a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől (A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg),
• a heti pihenőidőt a 48 óra/hét szabálytól

eltérően osztja be.

Azt is egyértelműsíti – amire eddig csak következtetni lehetett – hogy a munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén osztható be egyenlőtlenül.

A hatályos szabályok alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. A tervezet szerint a munkaszüneti nap csak akkor nem számít munkanapnak, ha a munkavállaló arra a napra nem volt beosztva.

Heti pihenőnap

A jelenlegi szabályok szerint a munkavállalót 2 pihenőnap illeti meg hetente, melyek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén egyenlőtlenül is beoszthatók. Mivel megszakítás nélküli, több műszakos, illetve idényjellegű tevékenység esetén ez túl tág teret biztosít a munkáltatónak, ezért a tervezet ezekben az esetekben a munkavállalók számára havonta legalább 1 pihenőnap beosztását írja elő.

Napi pihenőidő

A napi pihenőidő kapcsán új rendelkezés lehet azon esetekben, amikor – pl. megszakítás nélküli vagy több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében, vagy a nyári időszámítás kezdetén az óraátállítás esetén – a napi pihenőidő 8 vagy 7 óra, ennek alkalmazása esetén a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább 22 óra tartamot kell hogy elérjen.

Bővülnének a szabadságra jogosító, munkában töltött időnek minősülő esetek.

Az örökbefogadásra tekintettel megállapított gyermekgondozási segély folyósítása első 6 hónapjának időtartamával, de ide kerülnek a munkavégzés alóli mentesülésnek egyes esetei is.

Alapbér

A hatályos Mt. szerint alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. A módosítás ezt kiegészítené a garantált bérminimummal.

Műszakpótlék

Változna a műszakpótlékra jogosultság egyik feltételének meghatározása. Az változatlan, hogy ehhez 18 és 6 óra között kell munkát végezni, azonban a másik feltétel a „napi munkaidő kezdete időpontjának rendszeres változása” új definíciót kap. A hatályos Mt. szerint a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább 4 óra eltérés van. A módosítás tervezete szerint a változás abban az esetben rendszeres, ha az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetén legalább 4 órával eltér. Összeköti tehát a két feltételt: a 4 órás eltérést azon munkanapok esetén kell vizsgálni, melyek a változó kezdési időpontok miatti „eltérő egyharmadba” tartoznak.

Kártérítés

Új szabály lenne, hogy a munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezésének vagy a munkaviszony megszűnésének időpontját megelőző 4 naptári negyedévre kifizetett elmaradt munkabér és rendszeres juttatás átlaga illetné meg a munkavállalót.