A megjelentek köszöntése után Fekete Márta, a Kiskun Természetbarát SE túraszakosztályának elnöke emlékezett vissza az 54 éves korában elhunyt természetjáróra, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtőjére, aki egyszerre volt világutazó és televíziós szerkesztő. Megalkotta a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatot, ami azóta is a természetjárók kedvence.

- Ahogy olvassa az ember Rockenbauer Pál életének történetét, egyre inkább irigyli őt. A szenvedély, amely ott dolgozott benne, vitte előre. Meghódított mindent: hegyet, síkságot és álmokat. Úgy mutatta be kollégáival a ’70-es évek Magyarországát, mint még soha senki. A klasszikus vidéki életformát, a falusi közösségeket és olyan mesterségeket, amelyeket már csak néhány tucatnyian űztek a hazában. Mondhatjuk, hogy elvarázsolta a közönséget, mely egyszer csak megdöbbent, mert jött egy hír, amit senki nem értett. Rockenbauer Pál 1987. november 26-án, Katalinpuszta mellett elhunyt. Egy sátorban találták meg a holttestét magányos túrája végén. Kollégája Szabados Tamás operatőr pedig ez év szeptemberében öt nappal a 89. születésnapja előtt, a családja körében szintén örök álomra szenderült. Egy kicsit most rá is emlékezünk – mondta beszédében Fekete Márta.

Az eseményt a Platán Utcai Általános Iskola diákjai tették meghitté verses és zenés előadásukkal, melyen elhangzott Rockenbauer Pál kedvenc dala is a „Megkötöm lovamat”. A diákok felkészítője: Czibolya Szilvia igazgatóhelyettes és Piszmán Ágota tanárnő volt.

A megható műsort követően a megjelentek elhelyezték tiszteletük koszorúit és mécseseit az emlékműnél, majd átsétáltak a „pingvines” szoborhoz is, ahol csendben emlékeztek Meizl Ferenc ny. igazgatóra, a Madárbarát Klub vezetőjére, a Magyar Madártani Egyesület Helyi Szervezetének vezetőjére, aki mindig is nagy hangsúlyt fektetett a környezet-, a természet- és a madárvilág védelemére.

Amíg Feri bácsi tisztelői elhelyezték mécseseiket a szobor talapzatnál, addig halkan Révész Sándor – Vigyázz a madárra, ha kertedbe repül című éneke szólt.

- Reméljük, hogy Feri bácsi - aki mindig velünk volt ezeken a megemlékezéseken – most egy igazán szép helyről tekint le ránk, mi pedig megőrizzük emlékét örökre a szívünkben – zárta a megemlékezés pillanatait Fekete Márta.