Mindenbe jó!
Hideg vacsora mellé is rágcsálhatjuk. Felaprítva salátákhoz, rizottóba, rántottába isteni. Frissen jó igazán, később gyógyhatása is csökken, íze is fakul. De tartósíthatjuk, ha felaprítjuk és sóval összekeverjük, majd olajjal leöntve kis üvegekbe adagoljuk. Le is fagyaszthatjuk, mint a zöldfűszereket, de felengedéskor elvesztheti tartását és üde színét. Ha fűszerezni akarunk vele, csak a főzés végén tegyük az ételhez.
Medvehagymával ízesíthetünk pogácsát, omlettet, palacsintát, lángost, muffint, tócsnit, készíthetünk belőle krémlevest, főzeléket, pesztót, keverhetjük főtt tésztákba, túrógombócba, tojáskrémbe, rizottóba.

Figyeljünk!
Friss leveleit virágzása előtt kell begyűjteni. Vigyázzunk, nehogy összetévesszük más, hasonló, de mérgező növénnyel, a gyöngyvirággal vagy az őszi kikericcsel. Ha a leveleket szétmorzsolva fokhagymaszagot érzünk, akkor biztosan medvehagymát találtunk.

És hogy miért medve?
Európában nyíló évelő növény, az árnyas bükkösök, tölgyesek lakója. Március vége és május eleje között találkozhatunk vele. Csak a Dunántúl éghajlatát kedveli, Magyarország keleti felében nem találkozhatunk vele. Csokorba kötve árulják, fokhagymára emlékeztető friss íze hamar népszerűvé tette. Ideális a tavaszi méregtelenítéshez. Állítólag a nevét is ennek köszönheti, mert a medvék is salaktalanításra használták téli álmukból ébredve. Tisztítja a gyomrot, a vesét, a vért, csökkenti a vérnyomást, és a koleszterinszintet. Köhögésre, gyomorproblémákra is gyakran ajánlják.