Minden évben újabb és újabb kutatások erősítik meg azt, hogy milyen fontos a kizárólagos szoptatás a baba 6 hónapos koráig, valamint a további folyamatos szoptatás, egyéb táplálék kiegészítés mellett a gyermek kétéves koráig vagy azon túl is.

Az anyatejes táplálás optimális tápanyag bevitelt jelent a gyermek számára, csökkenti bizonyos betegségek kockázatát, mint pl.: a hasmenés, légző rendszeri betegségek (pl.: tüdőgyulladás), fülbetegségek és hugyúti fertőzések. A szoptatás alapvető része a gyermek megfelelő gondozásának, biztosítja az egészséges növekedést és lelki fejlődést. Csökkenti az anya számára az emlő és petefészek rák, a vashiányos anaemia és csípő combnyak törés kockázatát.

A Szoptatási Világhét célja:

• felhívni a figyelmet a különböző kommunikációformákra (eszközökre, és hatékony használatukra)
• hangsúlyozni a legfontosabb szoptatási ismereteket (pl. a kizárólagos szoptatásról)
• a kommunikációs csatornákon keresztül megosztani a tapasztalatokat, gondolatokat szoptatáshoz kapcsolódó kihívásokról és fenyegető tényezőkről
• ösztönözni és terjeszteni az újszerűbb és jól használható módszereket az anyák szoptatásának támogatására

Cselekedjünk!

• kezdjünk kampányt nemzetközi és nemzeti szinteken a tv, sajtó, rádió útján a közszolgálati adókon keresztül
• fejlesszünk ki világhálót multikulturális szoptatási információforrás/adatbank szolgáltatással
• szervezzünk műhelymunkát a szoptatási – aktivisták és anyák számára, hogy leküzdhessék az idegenkedést, tartózkodást az új technológiák alkalmazásától.
• használjuk a WABA-t és más website-okat , hogy megoszthassuk a szoptatást támogató csoportok jó gyakorlatának példáit.

Amit újra és újra hangsúlyoznunk kell
A szoptatás életeket menthet meg! A szegény országokban jelentősen emeli a csecsemőhalandóságot a korán bevezetett mesterséges táplálás, ám a tápszer adása sem mindig kedvező hatású, hátrányairól még a jól kiépült egészségügyi ellátással rendelkező, gazdag országokban sem feledkezhetünk el. A korán bevezetett mesterséges táplálékok betegségeket okozhatnak, illetve gyakoribbá teszik bizonyos betegségek előfordulását, így növelik a költséges kezelések arányát. Minden országban elsőbbséget kellene élveznie annak a népegészségügyi célnak, hogy megvalósítsák a 2002-es WHO/UNICEF: A Csecsemő és Kisgyermek-táplálás Globális Stratégiáját. A tudományos bizonyítékokon alapuló Stratégiát 2002-ben fogadták el, lényege, hogy a megfelelő újszülött-, csecsemőkori és kisgyermekkori táplálás biztosítása jelentős szerepet játszik az optimális egészség elérésében.

A stratégia céljai:

• felhívni a közvélemény figyelmét a csecsemő- és kisgyermektáplálásra ható legfontosabb problémákra, ezek megoldásához vezető utak azonosítása és a szükséges beavatkozások keretének biztosítása;
• a kormányok, nemzetközi szervezetek és más érintettek elkötelezettségének növelése a csecsemő és kisgyermektáplálás optimális gyakorlásának eléréséért
• olyan környezet létrehozása, amely lehetővé teszi az édesanyáknak és családjaiknak, hogy minden körülmények között megfelelő információn alapuló döntést hozhassanak, és szabadon dönthessenek gyermekük táplálásáról.

Merrefelé tartunk?
Napjainkban a politikai és társadalmi változások, a HIV járványszerű terjedése, a környezeti katasztrófák, valamint az ember okozta katasztrófák ellenére szerencsére egyre több nő szoptatja kizárólagosan gyermekét az első hat hónapban. Azonban a korábbi kedvezőtlen tendencia (a szoptatás visszaszorulása) megfordulása ellenére is túlságosan rövid ideig szoptatják a csecsemőket világszerte. Különösen a fejlett országokra igaz, hogy a tápszerek vélt biztonságára hagyatkozva, és a hiányos felvilágosítás miatt a nők jelentős része (egyes európai országban közel ötven százaléka) el sem kezdi szoptatni újszülöttjét. A szoptatás teljes időtartamának növelésében és a megfelelő, biztonságos kiegészítő táplálás megvalósításában tehát még jócskán van tennivaló – mindenütt a világon.

Néhány példa a szoptatás számtalan előnye közül:

• Az anyatej a csecsemők számára legmegfelelőbb tápanyagokat tartalmazza
• Az anyatejet a csecsemő könnyen emészti meg
• Az anyatej antitesteket és számos egyéb védőanyagot tartalmaz, mely a csecsemők betegségekkel szembeni ellenállását növeli
• A szoptatás során bensőséges anya-gyermek kötődés alakul ki

A tápszeres táplálás veszélyei
Az Anyatejet Helyettesítő Készítmények Marketingjének Nemzetközi Kódexe kijelenti, hogy a szülőket tájékoztatni kell a csecsemőtápszer szükségtelen vagy helytelen alkalmazásának egészségügyi kockázatairól. Az Egészségügyi Világszervezet a kizárólagos szoptatást ajánlja az első hat hónapban, a kiegészítő táplálékok bevezetését hat hónapos kortól kezdve, valamint a szoptatás folytatását két évig, vagy azon túl.
A széleskörű kutatási anyagokból az INFACT Canada (Infant Feeding Action Coalition) által válogatott példák dokumentálják a szoptatás fontosságát és a a tápszeres adásával összefüggő kockázatokat.

A szoptatott csecsemők és gyermekek körében

1. előnyösen fejlődik az arc, és az állkapocs
2. csökken az asztma kialakulásának kockázata
3. csökken az allergia kialakulásának kockázata
4. csökken az akkut légzőszervi betegségek kialakulásának kockázata
5. csökken a fogállási rendellenességek kockázata
6. csökken a szennyezett vízből származó fertőzés kockázata
7. csökken a táplálkozási elégtelenségek veszélye
8. csökken a gyermekkori rák kialakulásának kockázata
9. csökken a krónikus megbetegedések kialakulásának kockázata
10. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata
11. csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata
12. csökken az elhízás kockázata
13. csökken a bélfertőzés kockázata
14. csökken a középfülgyulladás kockázata

A szoptató édesanyák körében:

1. csökken a mellrák kialakulásának kockázata
2. csökken az elhízás kockázata
3. csökken a petefészek rák kockázata
4. csökken a csontritkulás kialakulásának kockázata
5. csökken a stressz és szorongás kialakulásának kockázata
6. csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázat