A szorongásnak fizikai tünetei is lehetnek, amire érdemes odafigyelni.
Egy angol felmérés szerint az elmúlt öt évben 40 százalékkal több lett a depressziós és mentálhigiéniás problémákkal küzdő fiatal a 9-15 éves korosztályban. Magyar adatok nincsenek, a szakemberek szerint azonban egyre több gyereknél jelentkeznek szorongásos tünetek.

A gyerekek sok esetben csak tünethordozók, semmi bajuk nem lenne, ha a szülők nem plántálnák beléjük saját félelmüket: aggasztja őket, hogy jól nevelték-e csemetéjüket, tartanak attól, miként fog teljesíteni az iskolában. A bizonyítvány sok esetben a szülőknek szól, mert ha megfelelő, megnyugodnak – mondta Szigeti Ildikó.

A tanácsadó szakpszichológus a másik problémának azt látja, hogy összemosódtak az oktatási és nevelési funkciók. Szigeti szerint rossz irány, hogy az iskola kezdi átvenni a család szerepét.

A túlzott elvárások senkinek nem tesznek jót

"A gyerek is, a szülő is szorong, meg is van rá az okuk. Az iskolában óriási elvárásokkal találkoznak" – tette hozzá Vekerdy Tamás. A pszcihológus szerint a teljesítményhajsza helyett gyerekhez szabott, gyerekközpontú iskolákra lenne szükség.

"Jó tanulónak lenni nem azt jelenti, hogy az életben is jól fog boldogulni a gyerek" – emelte ki Vekerdy.

Cseresnyés Kitti utazó gyógypedagógus is úgy látja, hogy nagyobb elvárással szembesülnek a gyerekek, mint régen. Osztja Szigeti véleményét, hogy a legtöbb esetben inkább a szülőkkel van probléma, az elvárások viszont a gyereken csapódnak le.

"Éppen ezért ilyen esetekben családterápiát szoktunk javasolni" – mondta Cseresnyés. Viszont az esetek legalább felénél a szülők alig tudnak időpontot találni a terápiás kezelésre, holott a probléma megoldásához együttműködésre és rendszerességre van szükség.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő szerint azért is fontos a szülők részvétele a családterápián, mert a gyerek a családi nehézségeket is jelzi: az otthoni problémákat ugyanúgy „bepakolja” a hátizsákjába, mint a tolltartóját.

"A gyerek egy egész, nem darabolható fel iskolai, otthoni, sportedzés, szakkörök darabokra. Ha problémája van, az általában mindenhol jelentkezik" – magyarázta Gyurkó.

Hiányzik a segítségkérés kultúrája

A gyermekjogi szakértő szerint, ha a szülő észreveszi, hogy a gyerekkel probléma van, az már haladásnak, ha próbálja megoldani a helyzetet, az pedig óriási lépésnek számít. Magyarországon ugyanis nincs meg a segítségkérés kultúrája. Egyrészt szégyellik a szülők, ha gond van a gyerekkel, másrészt sokan hárítják a problémát, harmadrészt nem mindenhol vannak helyben olyan jó minőségű szolgálatok, amelyektől valódi segítséget kaphatnak.

Gyurkó Szilvia szerint rosszul működik a gyerekek problémáit jelző rendszer Magyarországon, nagyon fontos lenne a szakmák és az érintettek közötti együttműködés.

"A gyerek problémáján keresztül egy egész családnak segítséget lehet nyújtani" – érvelt a szakértő, aki szerint nagy gond, hogy az országban jóformán csak a krízishelyzetekkel foglalkoznak, a megelőzésre alig jut a forrásokból, holott a kis problémákból lesznek idővel a nagy gondok.

Vekerdy Tamás tapasztalatai szerint ma már egyre több szülő hajlandó szakemberhez fordulni, de sokan még mindig elutasítják a segítségkérést, ami téves és helytelen magatartás. Holott a segítség annál hatékonyabb, minél előbb érkezik.

Hat szülőből, csak kettő fogadta meg a pedagógus tanácsát

Egy szolnoki tanító szerint már az is sokat jelentene, ha a pedagógusokra segítőként tekintenének a szülők. „Mindig azonnal szólok, ha problémát tapasztalok valamelyik gyereknél, de ez legtöbbször ellenszenvet vált ki” – mondta a hirado.hu-nak.

Ha a szülők együttműködőbbek lennének, akkor sok esetben még idejében lehetne lépni. „Sokan a tanítókra hárítják a felelősséget. A tanító felelőssége nagy, de a szülők részéről nincs meg a bizalom. Az elsős osztályomnál az iskola második hónapjában beszéltem hat diák anyukájával, hogy logopédushoz kellene vinni a gyereket, ezt csak két szülő tette meg” – érzékeltette a tanító, aki arról is beszélt, hogy sok anyuka azt mondta, fél a megbélyegzettségtől, holott, „ha a segítség elmarad, sokkal nagyobb lenyomatot hagyhat”.

Drogos válhat a szorongó gyerekből

"A szorongó gyereknek - ha nem kap segítséget - saját magának kell megoldást találnia a problémára, s az, hogy jó megoldást talál-e, nagyon bizonytalan" – tette hozzá Gyurkó Szilvia.

A tapasztalatok és a kutatások is azt támasztják alá, hogy ha van legalább egy ember a gyerek közvetlen környezetében, akivel bizalmas viszonyt tud kialakítani, akivel el tud beszélgetni, akkor jó eséllyel elkerülhető, hogy később kábítószerrel vagy itallal oldja szorongását. Az iskolákban is nagyon fontos lenne egy olyan személy, akinek az a feladata, hogy elbeszélget a problémás gyerekekkel.

"A legtöbbször nem kell csodát művelni, csupán jelen kell lenni a gyerek életében" – mondta a szakember.

Vekerdy Tamás szerint a szülő puszta jelenlétével neveli a gyereket, aki lemásolja a környezetében élők viselkedését, viszonyulását a világhoz. A pszichológus kitért Jung nézetére, miszerint "Európa alapproblémája, hogy neveletlen felnőttek nevelnek neveletlen gyerekeket". Vekerdy szerint a helyzet azóta csak tovább romlott.

Fizikai tünetei is lehetnek a szorongásnak

"A gyerekben lappangó stressz, szorongás testi tünetekben is megnyilvánulhat. Ilyen a körömrágás, a szótlanság, a verejtékezés. Jelentkezhet állandó, fej-, illetve hasfájás, és akár komolyabb tüneteket is produkálhat a gyerek, például fulladásos rohamokat vagy ájulást" – mondta el a Szigeti Ildikó, aki szerint a tüneteket mindig komolyan kell venni, részint mert betegségre is utalhatnak, másfelől tartós fennállásuk betegséget okozhat.