A tűzijáték szinte az összes nagyobb ünnepünk legfontosabb látványosságává vált annak ellenére, hogy a szakemberek régóta felhívják a figyelmet a pirotechnikai eszközökben lévő nehézfém-vegyületek veszélyeire.

A lőport először kínai alkimisták fedezték fel a Krisztus utáni első századokban, miközben az örök élet elixírjét próbálták kikeverni. Paradox módon a salétromot, szenet és ként tartalmazó egyveleg az örök élet helyett a halál egyik legfontosabb eszköze lett, és feketelőporként vonult be a történelembe. Bár a hadviselést alapvetően átalakította, a lőport a kínaiak a 10. századtól békésebb célokra is használták: bambuszrudakba töltve nagy hangzavart, füstöt és villanásokat eredményező "rakétákat" készítettek belőlük, hogy ezzel űzzék el az ártó szellemeket. Ez a szeánsz volt a ma ismert tűzijáték őse, amely Európában (így Magyarországon is) csupán évszázadok múlva terjedt el.

Azóta az egyik legnépszerűbb látványosság világszerte, amelyet előszeretettel használnak vallási és nemzeti ünnepeken, de akár kisebb közéleti eseményeken is. Szakemberek azonban évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a látványos pirotechnikai előadás igen egészségtelen, és nem csupán a zajszennyezés, hanem a tűzijátékokban használt anyagok miatt is.

Német orvosok tavaly végeztek el egy nagyobb kutatást a szilveszteri tűzijáték miatt levegőbe kerülő anyagok hatásait vizsgálva. Kiderült, hogy újév napján a levegő finomporterheltsége egész évben nem tapasztalható csúcsértéket ér el: a rakéták felrobbanásakor keletkező finompor mennyisége a közúti közlekedés okozta teljes évi mennyiség egyötödének felel meg. Szilveszter éjszaka csak a német nagyvárosokban közel 5 ezer tonna finomport juttatnak a levegőbe a tűzijátékokkal, ez pedig szélsőséges mértékben szennyezi a levegőt, és komoly panaszokat okozhatnak.

Milyen panaszokat okozhat a tűzijáték?
A szálló por mennyiségének megemelkedése irritálhatja a torok és az orr nyálkahártyáját is, ami erős fejfájást, szédülést okozhat elsősorban azok körében, akik közel állnak a felrobbanó eszközökhöz. Még nagyobb gond, hogy a tűzijáték színét adó nehézfém-vegyületek többsége komoly veszélyt jelent az egészségünkre. Ilyenek például a perklorátok is, amelyek rossz hatással vannak apajzsmirigyhormontermelésére, ugyanis ezek az anyagok gátolják a pajzsmirigyet a jód felhasználásában, ez pedig elengedhetetlen a szerv működéséhez.

Kutatások szerint a magzati fejlődésre is veszélyesek lehetnek ezek a vegyületek. A perklorátok a tűzijátékokból a vízbe és a termőföldbe, onnan pedig az élelmiszeren keresztül a szervezetünkbe jutnak, ezért nem csak azokat károsítják, akik közvetlenül a felrobbanó rakéták alatt állnak. Mellettük több más olyan nehézfém-vegyületek (kadmium, ólom, króm, vagy az amúgy radioaktív bárium) is felszabadulnak, amelyek nagyobb koncentrátumban rákkeltőek lehetnek.

Nem elhanyagolható a tűzijáték okozta zajszennyezés sem: egy tűzijáték felrobbanása meghaladhatja a 140 decibelt is, de már az is halláskárosodást okozhat, ha 85 decibelnél magasabb zajszintben hosszabb időt töltünk el.

Vannak környezetbarát alternatívák
Magyarországon a Levegő Munkacsoport évek óta kampányol a tűzijátékok korlátozása, illetve környezet- és egészségkímélőbb alternatívái mellett. Mint írták, a régió amúgy is Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térsége, ezért elfogadhatatlan, hogy a nemzeti ünnep többlet légszennyezést okozzon, főleg úgy, hogy létezik már ugyanolyan látványos, ám jóval zöldebb alternatíva.

India már több nagyvárosában is csak olyan "zöld" tűzijátékokat szabad használni, amelyek kisebb zajt és légszennyezettséget okoznak. Ezek a rakéták felrobbanáskor apró vízmolekulákat szabadítanak fel, amelyek magukba zárják a szálló port, és nem hagyják azt szétterjeszteni a levegőben.

Idén a cseh főváros önkormányzata is úgy döntött, hogy a hagyományostól eltérő módon köszönti a 2020-as esztendőt. Az eddig megszokott tűzijáték helyett fényjáték megrendezésére írtak ki pályázatot. Prága vezetése jelezte, hogy év közben is csökkentené a pirotechnikai eszközök használatát, és a lakosok nyugalmára és egészségére kevésbé ártalmas alternatívákat választanak.

Felmerült az is, hogy az egyszer használatos, és környezetre káros rakéták helyett különböző fénytechnikával felszerelt drónokkal szórakoztassák a közönséget. Egy számítógépes program úgy hangolhatja össze ezeknek a repülő eszközöknek a mozgását, hogy azok különböző mintákat és feliratokat fessenek az égre. Az egyik kínai cég már ezer drón együttes mozgását is meg tudta koreografálni, a látványos légi piruettet az alábbi videóban tekinthetjük meg.