Az európai méhészek alig tudják tartani a lépést az időjárásváltozással, Franciaországban nagyjából harmadára esett vissza a méztermelés egy év alatt, az Európai Unión kívül pedig méhek helyett már emberek porozzák a virágokat. A kialakult helyzetre reagálva az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága kedden elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést.

Tavaly sem, és idén sem tesz jót az enyhe tél a méheknek, de tulajdonképpen a méhészeknek sem. Nagy szükség lenne az évszaknak megfelelő időjárásra, hogy a méhészek (idegei) ne menjenek tönkre tavaszra, a méhek pedig ne pusztuljanak el idejekorán. Úgy tűnik azonban, hogy ahogyan tavaly, úgy idén sem alakulnak jól a dolgok.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, Bross Péter a Hirado.hu-nak elmondta, hogy miután elkezd nőni a napsütéses órák száma, emellett a szokásosnál enyhébb a tél is, az anyaméh nekiáll dolgozni és petét rak, ezért a petékből kikelő álcákat felnevelő méhek korábban pusztulnak el, élettartamuk csökken. Így történhet ez az idén is.

Abnormális a helyzet

„A méhészek jelezték, hogy 2-3 lépben már van pete, lárva, és báb is. Ez teljesen abnormális január elején, és nagyon igénybe veszi a méheket. Ilyenkor ugyanis etetniük kell az új nemzedéket, ami felemészti az összes energiájukat” – magyarázta az OMME elnöke.

Nem elég a korai fiasítás, a tavaszi fagyok is könnyen megtizedelhetik a méhcsaládokat. Bross Péter hozzátette, az enyhe idővel túl nagy probléma alapvetően nem lenne, ha elmaradnának a tavaszi fagyok, azonban ez nem így van, és emiatt a méhek túlságosan korán indulnak fejlődésnek, ami később, a hideg megjöttével, óriási problémát okozhat a méhcsalád életében. Előfordulhat, hogy a család fészkének melegét biztosító méhtömeg ideje korán elpusztul. Ennek oka, hogy a korai fiasítás nevelése megrövidíti méhegyedek életét. Az OMME elnöke rávilágított, nyugalmi időszakban fél évig élnek a méhek, azonban például a májusban kikelt méhek mindössze 2-3 hetet élnek, tulajdonképpen „halálra dolgozzák magukat”.

Továbbá nemcsak a méhek, a növények is érzik az enyhe időjárást, ami viszont hatással van a méhek életére is.

„Január közepén már virágzott az éger és a mogyoró, beindultak a korai a fűzek, a pongyolapitypang, az ibolya, a hóvirág, tehát a tavaszi növények nem jókor virágoznak. Ilyenkor a nedvkeringés beindul a növényeknél, a tartós jó idő mellett elkezdődhet a virágképződés, azonban a későbbi hideg időjárás azt megfagyasztja, tehát a növények kénytelenek lesznek másodszor is virágot hozni” – részletezte Bross Péter.

Közelebb van a baj, mint gondolnánk

A szakértő hozzátette, a másodvirágzást nem véletlenül nevezik szaknyelven kényszervirágzásnak. Ebben az esetben a növény nem ad annyi nektárt, és nincs akkora mennyiségű virágzás sem, mint optimális esetben.

A fentebb felsorolt klímaváltozással kapcsolatos gondok a jövőben egyébként komolyabb problémákat is okozhatnak. Elképzelhető, hogy itt Magyarországon mi nem érezzük, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a problémáknak, hiszen a magyar termelők évente 30 ezer tonna mézet termelnek – ez háromszorosan fedezi a magyar mézfogyasztók igényeit – nem úgy, mint például a franciák.

Bross Péter rávilágított, Franciaország a világ második legnagyobb növényvédelmi vegyszer felhasználója, részben emiatt, és részben a fentebb említett okok miatt drasztikusan csökken a méhcsaládok száma. A korábbi 35 ezer tonnáról tavalyra mindössze tízezer tonnára csökkent Franciaország méztermelése. Magyarország tehát több mint háromszor annyi mézet termel, miközben területe nagyjából ötször kisebb.

„A mézhamisítás mindig napirenden lesz, míg csökken a méhcsaládok száma”

Közben Kínában már évek óta kézzel porozzák be a virágokat, mert egyes területeken ma már egyáltalán nem élnek méhcsaládok, köszönhetően a környezetszennyezésnek, a szélsőséges időjárásnak, és a növényvédőszerek ész nélküli használatának.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nem véletlen, hogy egy időben szinte ömlött az Európai Unió országaiba a hamis kínai méz. Az OMME elnöke ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, egyértelmű, hogy a mézhamisítás mindig napirenden lesz, ha kihalnak a szorgos kis méhcsaládok, hiszen a világon folyamatosan csökken a méhcsaládok száma, közben a sok ember viszont mézet enne.

Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrégiben a legnagyobb német élemiszervizsgálatokkal foglalkozó laboratórium a beküldött minták alapján megállapította, hogy a méz a világon a 3. legérintettebb termék a hamisításban.

Az Európai Unió országai kiállnak a hamis méz ellen

Pontosan ezért rendkívül örvendetes, hogy kedden az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést, amelynek közel ötszáz módosító indítványának több mint négyötödét sikerült kompromisszumos szövegben rögzíteni.

Erdős Norbert a Fidesz EP-képviselője elmondta, az Európai Uniónak meg kell védenie a tagországokat a hamis kínai méztől, ugyanis annak mintegy 20 százaléka bizonyítottan hamisított.

Az EP képviselő véleménye szerint ez nem csak a fogyasztók súlyos megtévesztéséhez és az uniós élelmiszerbiztonsági előírások semmibe vételéhez vezet, hanem hosszú távon az unióban előállított méz visszaszorulását eredményezheti a belső piacon.

A jelentésben kezdeményezett szabályozás szerint a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált unión kívüli méz melyik harmadik országból származik, és azt is, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan hány százalékos arányban van jelen.

Erdős Norbert kiemelte, a jelentés elfogadását követően, továbbra is szükséges a mézhamisítás, a növényvédő szerek túlzott és nem megfelelő használata, valamint a méhészek támogatásainak csökkentése elleni hatékony fellépés.

Az Európai Parlament plenáris ülése február 28-án tart nyilvános vitát a jelentésről, majd ezt követően március 1-én szavaz arról.