A hozzá tartozó területen nagyjából nyolc millióan élnek, és Richárd az egyetlen szemorvos a régióban. Évente több száz beteget operál szürkehályoggal, az elmúlt 20 év alatt eddig több mint 8000 embernek adta vissza a látását. Elképesztő körülmények között dolgozik nap mint nap a világ egyik legkorruptabb országában, ahol esélytelennek tűnik az egészségügyi fejlesztés. Hajdú D. András hússzoros Magyar Sajtófotó-díjas és Pictures of the Year-díjas dokumentarista fotós két hónapot töltött az Kongói Demokratikus Köztársaságban, hogy Dr. Hardi Richárd munkáját megörökítse. „Nem csak azt keresem, hogyan lehet az adott történetből jó képanyagot csinálni; elkezd őrülten járni az agyam, miként tudnék ezzel változtatni az ügyön, egyes emberek helyzetén, ráirányítani a figyelmet bizonyos dolgokra, jelenségekre. Ezért csinálom, olyan erővel hajt a segítő szándék és a megismerés vágya, hogy akár kapok a projektre pénzt, akár nem, belevágok.” – mesélte Hajdú D. András fotóriporter.
Dr. Hardi Richárd munkája szinte kizárólag alapítványi forrásokból finanszírozott, miután a kongói állam nem tud megfelelő orvosi ellátást biztosítani.
Tömegközlekedés hiányában, a betegek gyalogszerrel vagy egy bicikli csomagtartóján érkeznek a rendelőbe, a szürkehályogtól gyakran teljesen vakon. Sokszor akár heteken keresztül, több száz kilométert gyalogolva, rokonokba kapaszkodva érkeznek a rendelőhöz.
A műtétes napok embert próbálóak: az egyenlítői hőségben a doktor reggel 9 és délután 4 között megállás nélkül operál, akár napi 20-22 pácienst is. Éppen ezért általában Richárd doktor sok esetben csak a páciens egyik szemét operálja meg, mivel így kétszer annyi beteget tud ellátni.