A minap beszélgettem egy használtautó-kereskedővel, aki azt mondta, hogy „az a gáz Magyarországon, hogy a leendő vásárlók le se sz..ják azokat a kocsikat, amelyekben 200–300 ezer kilométer van, ezért az eladó tulajdonképpen rá van kényszerítve a visszatekerésre”. Természetesen erkölcsileg nem értettem egyet ezzel a véleménnyel, de az első megállapítása sajnos helyénvaló. Mindenki első tulajtól akar autót venni, törésmentest, rendszeresen karbantartottat, és maximum 150 ezer kilométer legyen benne, még akkor is, ha a járgány már 18 éves. Erre nem sokkal nagyobb az esély, mint arra, hogy én egyszer Formula–1-es pilóta leszek.

Mennyit megyünk egy évben az autónkkal?

Magyarországon az átlagos futásteljesítmény 15-20 ezer kilométer/év, tehát egy 15 esztendős autónál teljesen normális, hogy 300 ezren áll a mutató. A céges járművekbe ennek akár a két-háromszorosát is belerakják a vezetők, míg a mérleg másik oldalán „Józsi bácsit” találjuk, aki a megkímélt Suzukijával valóban csak a szomszéd faluig vezet, ennek megfelelően 6000 kilométert rak bele évente – ilyen vétel is akad, de kemény és kitartó munka kell a rátaláláshoz. Szóval ha megnézzük az internetes hirdetéseket, azt látjuk, még 20 éves Opel Astrában is csak 149 ezer kilométer van, noha a valóságban ez inkább félmillió, ráadásul ha külföldről lett behozva, akkor lehet, hogy a kinti kereskedő is visszatekerte az órát, meg az itthoni is…

Húszéves kora dacára jól néz ki, de tuti, hogy nem csak 110 ezer kilométert futott.

A nepper ügyes, a digitális kilométeróra sem probléma

Minél régebbi egy autó, annál egyszerűbb manipulálni a kilométer-számlálót, de egy korábbi tévhittel ellentétben a digitális órákat is gond nélkül vissza tudják állítani a „szakemberek”. Egyes márkák legújabb típusaiban már feketedobozt is találunk, melyek minden fontos adatot rögzítenek, többek között a valós futásteljesítményt, és ezeket elvileg nem lehet megbuherálni, viszont az adatokat csak szakszervizben tudják kiolvasni belőlük.

Az állam is beavatkozott, de még vannak hiányosságok

Pozitív fejleményt jelent a kilométeradatok központi nyilvántartását januártól előíró szabályozás bevezetése. A jelenlegi rendszer viszont csak a tulajdonosváltás és a műszaki vizsga alkalmával teszi kötelezővé a kilométerállások rögzítését, ami sajnos még mindig teret hagy a visszaélésre. Szakértők véleménye szerint jelentős előrelépést az jelentene, ha gyakrabban, bármilyen átvizsgálás, javítás vagy közúti ellenőrzés során központilag rögzítenék az adatokat. Ezenkívül az új büntető törvénykönyv bevezetése is gátat szabhat a manipulálásnak, ugyanis a szakmai egyeztetésektől függően akár börtönbüntetéssel is sújtható lenne az a személy, aki manipulálja a kilométer-számlálót.

Mit tehet a vásárló?

Az a legjobb, ha nem hiszünk a számadatoknak, akkor sem, ha szervizkönyves a gépjármű, ugyanis azt a kis füzetet és a benne lévő pecséteket is könnyedén lehet hamisítani. Minden esetben tartsunk igényt arra, hogy egy általunk választott szerelőnél, vagy szakszervizben átvizsgálhassuk az autót, és ha ellenkezik az eladó, akkor gyaníthatjuk, hogy valami nem stimmel. Egy ilyen ellenőrzés során sok minden kiderül, hiszen nem csak a motort nézik át, hanem a felfüggesztést, a váltót, a karosszériát és minden fontos részegységet, így azzal is tisztába kerülhetünk, mennyit kell a jövőben rákölteni a járgányra. Ne sajnáljuk az átvizsgálásra kiadott 5-10 ezer forintot, mert rengeteg bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat, a százezres nagyságrendű kiadásokról nem is beszélve. Egyébként az interneten olyan szerelőműhelyt is találhatunk, ahol ingyen vállalják az átvizsgálást, nyilván annak reményében, hogy az esetleges javításokat náluk végezzük el.