Ön szokott még valakinek kézzel írt levelet küldeni, készít papírra bevásárlólistát, jegyzeteket? Ha válasza nem vagy csak nagyon ritkán, akkor ön is a fejlett világ digitalizált hányadát erősíti. Kezdetben a mobiltelefon elterjedésével esett vissza radikálisan a kézzel írt levelek, üzenetek száma, miután pedig a világhálót már a világ szinte teljes egésze fölé kifeszítették, a kézírás még inkább háttérbe szorult. Néhány éve Finnországban is felmerült, hogy kivennék az alaptantervből a folyóírást, míg az Egyesült Államokban a harmadik osztálytól váltotta azt fel a tízujjas gépelés, és csak a nyomtatott betűk oktatását hagyták meg. Mit jelentene számunkra, ha végképp áttérnénk a billentyűzetre, és miről árulkodnak betűink?

Az iskola harmóniára, az élet célszerűségre nevel

"A kézírás személyiségünk teljes spektrumát felfedi egy szakember számára. Kiderül, hogy mi jellemzi az adott személy gondolkodásmódját, utalhat aktuális hangulatára és általános jellemére, társas kapcsolati képességeire" - mondta el a HáziPatika.com kérdésére Demeter Lilla grafológus, írásanalitikus szaktanácsadó, a Lukács Oktatási Központ vezetője. Mint mondta, az iskolában mindannyian megtanulunk egy előírt formát a betűknek, amelyet a későbbiekben átalakítunk, létrehozva teljesen egyedi írásképünket. A grafológiai elemzés során hosszabb szöveget elemeznek a szakértők, egy-egy kiragadott betűből, érdekes formából még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

Több száz írásjellemzőt együttesen kell vizsgálni a szakember szerint, de általánosan az írásstandardtól való eltéréseket, illetve a "célszerűségre törekvést" kutatják a sorokban, vagyis azt nézik, hogy adott személy milyen módon alakítja át a betűket a megszokott sablonhoz képest. "Az iskolában az írás a tér harmonikus beosztására tanít meg minket, a betűarányok egyenlő magasságba és meghatározott sortávba nyúlnak. Ha a betűk szorosabbak, szűkebbek és magasabbak, akkor ez valamiféle belső feszültségre vagy törekvésre utalhat, ha pedig vízszintesen terjeszkednek jobban a megszokottnál, akkor ez oldottabb habitust feltételez" - mondta el Demeter Lilla.

Hozzátette: ahogy az írástérben mozgunk, összevethető a szociális térben való mozgással, és utalhat arra, hogy a való életben mennyire tölti be, dominálja a környezetét a vizsgált személy. A pontosság a precizitással, a gyorsaság és a térbeosztás a gondolkodás jellemzőivel függ össze.

Írásképünk egyik legegyedibb lenyomata az aláírásunk. Míg az írott szövegtömb őszinte jellemünket mutatja, aláírásunkban egyfajta "énideál" jelenik meg, vagyis azt tükrözi, hogy milyennek szeretnénk magunkat láttatni. Az aláírás tükrözi az ambícióinkat, megjelenít egy képet, amilyennek látszani szeretnénk. Összehasonlítva a szövegképpel kideríthető, hogy mennyire igyekszünk másnak tűnni annál, amilyenek a valóságban vagyunk - magyarázta a grafológus. Hozzátette: ez nem feltétlenül jelent hazugságot, általában inkább azokat az ambíciókat jelzi, amelyek belülről hajtanak minket.

Gyerekeknél elsősorban azt vizsgálják a szakemberek, hogy életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő-e az íráskép, de elfojtott szorongásról és agresszióról is árulkodhatnak a gyerek betűi. A diszlexia, a diszgráfia is érzékletesen látszik az írásképen, ezeket a problémákat pedig fontos mielőbb azonosítani, hiszen ezek is állhatnak a romló iskolai eredmények hátterében.

Miért írunk csúnyán?

Egyes embereknél a felnőttkori íráskép is egy kisiskolás első betűformáló gyakorlatait idézi fel, míg mások kódex lapjaira illő, míves betűket vetnek papírra. A grafológus szerint a mai kor követelményeinek a gyors és pontos, felismerhető írás felel meg, hiszen elsősorban jegyzetelésre használjuk a kézírást. A gyors írás során nincs idő minden betűt szépen megformázni, egyes elemeket mégis felismerhetővé kell tennünk ahhoz, hogy a szöveg olvasható maradjon. Ha valaki ragaszkodik a tanult standardhoz, és egy kicsit "iskolás" marad az írása, akkor éppen ezt az egyéni átalakítást nem tudta kellőképpen megvalósítani. Az ilyen emberek konzervatívabban ragaszkodnak a megszokott sémákhoz, szabálykövetőek, általában kevésbé önállóak.

"Jelenleg nincs olyan nemzedék, amelyet ne tanítottak volna meg kézzel írni, ezért a kézírás vagy folyóírás elhagyásáról szóló tanulmányokból sem vonhatóak le egyértelmű következtetések" - mondta el a grafológus. Hozzátette azonban: a folyóírás és a matematikai képességek közötti összefüggést már számos esetben igazolták. Dr. Hámori József agykutató megállapította, hogy a kézírás azt a Broca-mezőt aktivizálja az agyban, amely a kommunikációs és térérzékelő képességekért is felelős, míg a gépelés nincs hatással az agy ezen részére. Emellett a kézírásos jegyzetelés sokkal jobban segíti a tanulást is, mint a gépírásos változat, előbbi esetében ugyanis sokkal inkább törekszünk a vázlatolásra, képileg is strukturáljuk a gondolatokat, míg utóbbinál inkább szó szerint követjük az elhangzottakat.

A folyóírás tanulása, majd felnőttkori alkalmazása a memóriát és a gondolkodást is kiválóan fejleszti a szakember szerint, mivel állandó feladatmegoldásra sarkall anélkül, hogy tudnánk róla. "Fontos lenne, hogy olyan írás standardot tanuljunk, ami a mai kor szellemiségét hordozza és segíti a könnyen gördülő, gyors írást, így nem veszítjük el ezt a személyiségünkkel harmóniában lévő, ugyanakkor gondolkodásunkat fejlesztő, üzenethordozó, egyedülálló készségünket."