A WHO minden alkalommal megpróbálja hangsúlyozni, hogy hol kell a leginkább előre lépni.

Ha valakit megkérdezünk az utcán az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyekről, jó eséllyel több olyan tételt is meg fog nevezni, amely a WHO listáján is szerepel. Ennek oka, hogy nagyon is tisztában vagyunk a problémákkal, legfeljebb politikai és gazdasági fontolgatások, illetve társadalmi csoportérdekek miatt nem történik elég a felszámolásuk érdekében. Ezért ezek a fenyegetések ott maradnak a listán. Illetve időnként újabbak is felemelkedhetnek - mint amilyen legújabban például az oltásellenes mozgalom.

Lássuk tehát, hogy melyek a legnagyobb egészségügyi és egészségi fenyegetések 2019-ben!

Légszennyezés és éghajlatváltozás

Minden alkalommal, amikor fosszilis tüzelőanyagokat égetünk, egyszerre járulunk hozzá a légszennyezéshez és a felmelegedéshez. De a levegőbe kerülő égési származékok bejutnak a tüdőn keresztül a szervezetünkbe is, ahol károsíthatják a szerveinket. A WHO megjegyzi, hogy 10-ből 9-en naponta lélegeznek be szennyezett levegőt. Ez a szennyezés nemcsak a tüdőben okoz károkat, de hozzájárul a demencia kockázatához, rontja az agy megfelelő fejlődését, illetve növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát is. Sőt valószínűleg nehezebbé teszi a teherbe esést. Ami még veszélyesebbé teszi a levegőszennyezést, hogy kimutatható kapcsolat fűzi a korai halálozást okozó betegségek 90 százalékához, ami különösen az alacsony és közepes jövedelmű országokban súlyos probléma. A szennyezés nagy részéért a helyi ipar és a lakásokon belül elégetett gyenge minőségű fűtőanyagok a felelősek, de a közlekedés is jelentős levegőszennyező. A lebegő részecskék nem maradnak azon a területen, ahol kibocsátották őket, hanem azokat a régiókat is érintik, amelyek nem járulnak hozzá a problémához.

Cukorbetegség, rák és szívbetegségek

Az összes haláleset több mint 70 százaléka a nemfertőző betegségekszámlájára írható. A legfontosabbak a rák, a szívbetegség és a cukorbetegség, amelyeket a WHO szerint öt kiemelt tényező határoz meg: a dohányzás, a fizikai inaktivitás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen étrend és a levegőszennyezés. Néhány olyan elem, amely növeli ezeknek a betegségeknek a kockázatát, nem az egyes emberektől függ, hiszen például a környezetszennyezésre (általában) vagy a genetikai örökségükre nincsenek hatással. De van egy sor lehetőség, amivel csökkenthető az általános kockázatot. A WHO különösen hangsúlyozza a fizikai aktivitás szükségességét. És ezt a kifejezetten inaktívnak számító magyaroknak különösen meg kellene fontolniuk. Ide tartoznak a mentális egészségi problémák is, amelyek korai életkorból eredhetnek: a mentális betegségek fele 14 éves kor előtt kezdődik, de a legtöbb esetben észrevétlen és kezeletlen. Ez a magyarázata, hogy a 15-19 éves korosztályban a halálozás második legfontosabb oka az öngyilkosság.

Globális influenzajárvány

A WHO az az irányító testület, amely általában eldönti, hogy milyen influenza elleni vakcinára van szükség az adott évben. Folyamatosan nyomon követik a világ körül keringő vírusokat. E kutatások, amelyeket 114 ország 153 intézetének együttműködésével folytatnak, a szervezet szakértőit egyedülállóan jó helyzetbe hozzák az influenza globális megértéséhez. Wenqing Zhang, a WHO Globális Influenza Programjának vezetője azt mondja, hogy "Egy új influenzavírus miatt bekövetkező járvány bizonyosság." Csak nem tudjuk, mikor és hogyan fog minket elérni.

Törékeny, sebezhető régiók

Az éhínség, az aszály és a háború a legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokat gyengíti. A világ lakosságának 22 százaléka (összesen 1,6 milliárd ember) azokon a veszélyeztetett területeken él, ahol az olyan egyszerű szolgáltatások is alig érhetők el, mint az immunizálás vagy az anyák gondozása. Ha ezen változtatni tudnánk, akkor ez jelentősen növelné ezeknek az embereknek az életminőségét (nem is beszélve arról, hogy sokat csökkenne a pandémiás kockázat a Földön). A helyzet javítása tulajdonképpen a WHO egyik legfontosabb tevékenysége a kezdetektől fogva, de a munka nehézségét és a fenyegetés makacsságát mutatja, hogy még mindig rajta van a listán.

Antimikrobiális rezisztencia

Bár évente összesen 10 millió tuberkulózis esetről számolnak be, ebből mintegy 600 ezer rezisztens volt a leghatékonyabb gyógyszerekkel szemben is, ami komoly aggodalomra ad okot. És nem csak a TBC esetében. A baktériumok, vírusok és gombák mind abba az irányba fejlődnek, hogy ellenálljanak a legerősebb antibiotikumoknak is. A WHO kifejezetten aggódik, hogy a növekvő rezisztencia miatt végül visszakerülünk egy olyan korszakba, amelyben nem tudtunk könnyen kezelni olyan fertőzéseket, mint a tüdőgyulladás, a tuberkulózis vagy a gonorrhoea. Ha pedig nem tudjuk megakadályozni az alapvető fertőzéseket, akkor nem tudunk műtéteket végezni és kemoterápiát alkalmazni a betegek veszélyeztetése nélkül.

Ebola és más kórokozók

A nagyon erősen fertőző kórokozók, mint az Ebola-vírus, eddig helyi szintű pusztítást okoztak. A kisebb vidéki közösségek elpusztultak ugyan, de a vírus gyakran a falvak határain belül maradt. A WHO azonban figyelmeztet az Ebolával foglalkozó közegészségügyi szervezetek aggodalmai alapján, hogy a városi területeken a betegség gyorsan terjedhet, és könnyen átcsaphat országhatárokon is. Az ilyenfajta pandémia jelképe az Ebola, de a sor folytatható volna más veszélyes patogénekkel is (SARS, Zika, Nipah stb.) E csoportban csak pár olyan kórokozó van, amely ellen a WHO szerint hatékony kezelések vagy vakcinák vannak, de ezek hiánya miatt kiterjedt vészhelyzetekkel szembesülhetünk.

Gyenge primer egészségügyi ellátás

Az az elképzelés, hogy egyetemes elsődleges egészségügyi ellátást kell nyújtani a világ minden táján élő emberek számára a jobb fizikai és szellemi állapot elérése érdekében, már 1978 óta létezik. De hiába írják elő nemzetközi megállapodások, például az Alma Ata-i deklaráció az erre irányuló törekvést, a hiányosságok a listán tartják a problémát annak ellenére, hogy a megállapodást tavaly októberben Asztanában újra megerősítették.

Az oltásellenes mozgalom

A vakcinák évente két-három millió halálesetet bekövetkezését akadályozzák meg, de további 1,5 millió ember megmenthető volna. Ez részben a hozzáférés hiányának eredménye. Részben azonban - amit a kanyaró-esetek számának európai emelkedése is mutat - még azokban az országokban is, amelyek korábban már közel álltak ahhoz, hogy teljesen kisöpörjenek egy betegséget, visszaestek. Ez pedig egyértelműen abból az egyre népszerűbb nézetből fakad, hogy a szülőknek joguk van megválasztaniuk, hogy a gyermekük milyen oltást kapjon meg. Ez pedig a lefedettség csökkenését eredményezi, ami pedig járványokhoz vezet. Egyes súlyos lefolyású fertőző betegségek esetében, mint amilyen a kanyaró, csak a 90 százalék feletti átoltottsági arány elegendő a teljes populáció mentességének fenntartásához.

A WHO szakemberei hozzáteszik, hogy az oltásellenesség komplex probléma. Az okok között szerintük ott van az önelégültség, a vakcinákhoz való hozzáférés kényelmetlensége és a bizalom hiánya is. Az egészségügyi dolgozók, különösen, akik benne élnek a közösségekben, továbbra is a legmegbízhatóbb tanácsadói és befolyásoló tényezői maradnak az oltási döntéseknek, de támogatásra van szükségük, hogy megbízható és hiteles információkat oszthassanak meg az oltásokkal kapcsolatban.

Dengue-láz

A klímaváltozás miatt a világ egyes területein (például Bangladesben) meghosszabbodik az esős évszak, ami pedig kedvez a szúnyogok által terjesztett betegségeknek, például a dengue-láz virulásának. Ez és más ökológiai zavarok (például a globális utazás) hozzájárultak e betegség robbanásszerű elterjedéséhez az elmúlt években. Ilyen járványokat 1970 előtt kevesebb mint 10 országban láttak, de mára már több mint 100-at érint. Azaz a világ lakosságának már 40 százaléka veszélyeztetett, és 390 milliófertőzésvan egy évben. Ez nem csoda, hiszen 2010-től az európai országok is érintetté váltak, és a vírus visszatért Japánba - több mint 70 év szünet után. Ugyan 2015 vége óta létezik egy vakcina, amelyet most az endemikus területeken elérhetővé tettek, a WHO többféle tervet is megpróbál megvalósítani a dengue-láz visszaszorítása érdekében.

HIV

Az antiretrovirális gyógyszerek segítettek abban, hogy az eredeti járvány óta hatalmas előrehaladást érjünk el a HIV elleni küzdelemben. Ennek ellenére évente közel egymillió ember hal meg HIV/AIDS-ben. Gyakran a leginkább érintett csoportok a legkiszolgáltatottabbak, illetve a legkevésbé valószínű, hogy orvosi segítséget keresnek, beleértve a szexmunkásokat, a transzneműeket és a börtönök lakóit. A fejlődő világban Afrika Szaharától délre eső részén a fiatal nők viselnek egyre nagyobb kockázatot. A WHO szerint a régióban minden negyedik eset ezt a csoportot érinti, amely pedig a lakosság csupán 10 százalékát teszi ki.

Ebben az évben nagy áttörést hozhat, hogy a WHO világszerte támogatni kezdi az önellenőrzés bevezetését, hogy minél több HIV-vel élő ember ismerje az állapotát és részesülhessen kezelésben (vagy megelőző intézkedésekben negatív vizsgálati eredmény esetén). Ennek érdekében új iránymutatásokat adnak ki, hogy minél több országban kapjanak támogatást a vállalatok és más munkaadók a HIV-önellenőrzés munkahelyi elérhetővé tételében.