Bár a fokhagymaszaggal néha (vagyis inkább sokszor) meggyűlik a bajunk, azért az egészségügyi előnyei miatt mégis csak érdemes fogyasztani. Nyersen, sütve, főve, savanyítva, kolbászba töltve, kapszulában vagy tinktúrában - nincs párja! Mennyei orvosság és tökéletes fűszer!

Kis termetű, lágy szárú évelő növény, keskeny, hosszú, hüvelyszerű levelekkel. Ernyőszerű virágzatát hosszú, csúcsban végződő, lehulló virágburoklevél veszi körül. Hagymája több fiókhagymából (gerezdekből) tevődik össze, amelyeket közös, pergamenszerű, fehéres hártya borít.

Felhasznált részei
A hagymát hasznosítják, amelyet novemberben szednek fel egy kevés szárral együtt, hogy kis csomókba lehessen kötni. A külső részek kiszáradását követően száraz helyen tárolják. A hagyma különféle gyógykészítmények formájában alkalmazható (por, kivonat, tinktúra stb.).

Hatóanyaga
Fő hatóanyagai a kéntartalmú vegyületek (a könnyen bomló alliin, amely allicinné alakul, és tovább oxidálódik diallil-szulfiddá). A diallilszulfidok tehát kénvegyületek, amelyek az összetört, levegővel érintkező hagymából oxidáció útján keletkeznek. A összezúzott fokhagyma maga is tartalmaz antioxidáns hatású fenolsavakat és flavonoidokat

A fokhagyma gyógyhatása
A fokhagyma fertőtlenítő hatást gyakorol az emésztő- és a légzőrendszerre a benne lévő fenolsavaknak és kénvegyületeknek köszönhetően, amelyek illékony anyagok lévén a kilélegzett levegőbe kerülnek. Úgy tűnik, de ez még bizonyításra vár, hogy a fokhagyma fogyasztása csökkenti a koleszterinszintet.

A vér folyékonyságát fokozó és az apró vérrögöket feloldó hatása miatt gátolhatja az érelmeszesedés kialakulását. Kénvegyületei tágíthatják a koszorúereket, ily módon hozzájárulnak az angina pectoris megelőzéséhez, rendszeres fogyasztásával pedig megelőzhető a gyomorrák.

Felhasználása
Belsőleg a bélférgek (orsógiliszta, hegyesfarkú bélgiliszta, galandféreg) elleni küzdelemben hatásos, valamint a gyakori emésztő és légzőszervi fertőzések megelőzésében. Kiegészítő kezelésként alkalmazható az artériás és hajszálérkeringési problémákra, illetve a kevert típusú hiperlipidémiára (amikor a vér koleszterin- és trigliceridszintje magas).

Belsőleg
Főzete (20 g 2 dl vízre) köptető, vizelethajtó. Erre a célra különösen javasolt a felhasználása.

Vízben vagy tejben főzve bélférgek ellen isszák, vagy beöntést készítenek belőle, kenőcsbe feldolgozva ótvar és fejtetű ellen használják.

Fokhagyma tinktúra
A recept forrása, dr. Balaicza Erika belgyógyász. Érelmeszesedés és vérnyomás csökkentés ellen javallott:

Elkészítése: 33 dkg megtisztított fokhagymát fokhagymaprésben szétnyomunk, majd 10 napig áztatjuk 3 dl, 96%-os, gyógyszertárban kapható alkoholban, lezárt üvegben. Közben naponta egyszer óvatosan összerázzuk, hogy a fokhagyma hatóanyagainak kioldódását ezzel is serkentsük. Ezt követően a pépet tiszta ruhán átszűrjük üvegbe. A nyert folyadék tömény fokhagymakivonat.

Adagolása: mindig evés előtt kell meginni, kevés folyadékban, gyümölcslében vagy vízben elkeverve. Az első nap reggelén 1 csepp, délben 2, este már 3, majd így tovább cseppenként növeljük az adagot egészen az 5. napig (este 15 csepp-max) majd attól kezdve cseppenként csökkentjük. A 6. nap reggelén még 15 csepp, délben már 12 és így tovább, a 10. nap estéjéig. A 11. naptól naponta 3x25 csepp fogyasztható, míg a tinktúra el nem fogy. Érdemes vízben elkeverve fogyasztani.