Minden széles körben elterjedt és divatos infokommunikációs eszközről azt gondoltuk a fénykorában, hogy örökké fog tartani. De techguruk már rebesgetik, hogy az okostelefon napjai is meg vannak számolva. Hajmeresztő dolgok jönnek utána.

Egy nap az okostelefonunknak is búcsút mondhatunk. Ez a nap nem mostanság jön el, de vélhetően hamarabb, mint gondolnánk.

Az okostelefonok utáni jövő eljövetelén olyanok dolgoznak, mint Elon Musk, a Microsoft, a Facebook, az Amazon és egy sor startup. Elemzők szerint hosszú, de megállíthatatlan haladás kezdődött meg az okosteló utáni tech-korszak felé.

Rövid távon

Az okostelefonok tulajdonképpen a laptopok és a személyi számítógépek alapkoncepcióját másolták le: van képernyőfelület, van egér (csak itt az ujjbegy az, amikor találkozik az érintőképernyővel), és vannak betűket adó billentyűk, amik vagy az érintőképernyőn jelennek meg virtuálisan vagy a mobiltelefon alján valódi gombokként. Az egész virtualizáltabb és érintés alapú, de a modell ugyanaz. És miniatürizált.

A cégek már elindultak az újabb irányba: a Galaxy S8-t a Bixby nevű virtuális asszisztenssel együtt adja a Samsung, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználó a hangjával vezéreljen minden funkciót. A Samsung a Gear VR virtuális valóság headsetet is nyomja, amit a Facebook birtokában lévő Oculus céggel közösen fejlesztenek.

A következő iPhone-nal együtt jönnek majd a Siri virtuális asszisztens frissítései, amikbe szintén integrálják az augmented realityt (AR). Ez többféle lehet. 2010 táján azt próbálták elterjeszteni a technológiai cégek, hogy az okostelónk kameráján keresztül látott képre rakódnak az információk (pl. egy épület homlokzatára irányítjuk a kamerát, és megjelennek ikonok, amelyek mutatják, melyik emeleten milyen cégek, boltok vannak).

Később a headsetek és az okosszemüvegek formájában vélték megtalálni a Szilícium-völgy gurui a megoldást. Vagyis nem a kezünkbe (és az okostelefonba), hanem közvetlenül a szemünk elé helyezik a való világra rátett extra infókat.

Középtávon

Ahogy fejlődik a mesterséges intelligencia és ezzel együtt a helyettünk sokféle feladatot elvégző személyi és virtuális asszisztensek (Amazon Echo, Apple Siri, Microsoft Cortana, Google Now), úgy lépünk be abba a világba, amikor a gépek hellyel-közzel átveszik a fizikai érzékszerveink szerepét. A szemünk elé helyezett információtömegek az AR headsetekben egyre inkább átvonulnak a virtuális realitás (VR) headsetekbe.

Itt kezd bizarrá válni a dolog. Azzal még könnyű megbarátkozni, hogy az AR-felületeken látunk egy csomó mindent, ami nincs előttünk (ha az utca képe, amin haladunk, telítődik logókkal, írott infókkal, csetekkel, kis képekkel stb), a VR-felületeken pedig térhatású mozikat nézünk, és átéljük például a tériszony érzését abban a jelenetben, amikor a saját szemszögből fényképezett filmnarratíva jelenete mondjuk egy felhőkarcoló tetején játszódik, de a VR nemcsak arról szól, hogy a szemünk előtt néhány milliméterre vagy centiméterre lévő vizuális anyagot befogadja a retinánk.

A Microsoft, a Facebook, a Google vagy a Google által finanszírozott Magic Leap egyaránt dolgoznak olyan megoldásokon, hogy a vizuális infót egyből a szemünkre/szemünkbe, vagyis a retinánkra vetítsék ezek az eszközök. Ráadásul 3D-s képanyagokat. A hírek szerint az Apple is dolgozik ilyen fejlesztésen.

A Microsoft egyik szoftvermérnöke már kijelentette egy interjúban, hogy az AR egyértelműen felváltja majd a flatscreen technológiákat, az okostelefont, a komputert, a tévét. Nincs szükség plusz eszközre, ha minden ott van a szemünk előtt.

És ez még semmi.

Hosszú távon

A következő fázisban már nemcsak a retinánkat „bizergálja” gép, hanem az idegrendszerünket is. A terv az, hogy az információkat egyből az idegrendszerünkbe táplálják be. Elon Musk alapította a Neuralink nevű startupot, melynek célja, hogy közvetlenül kapcsolja össze az agyunkat és a számítógépeket.

Ez ugye a kiborg-lét, ami nem ismeretlen a sci-fi irodalom ismerői előtt vagy olyan filmekből, mint a Jennifer Lopez főszereplésével készült A sejt vagy David Cronenbergtől az eXistenZ.

Az eme fejlődési irányt megcélzó befektetések legkorábban a 2020-as évek végére és a 2030-as évekre érhetnek be annyira, hogy pilot projektként tesztelhetők legyenek, legalábbis a szakértők óvatos becslései szerint.

A technomán(abb) futurológusok szerint a gépek segíthetnek, hogy emberfeletti erővel és képességekkel rendelkezzünk. Már ha sikerül olyan megoldást találni, hogy a gépek közvetlenül érintkezzenek az idegvégződéseinkkel, stimulálják azokat, akkor megvalósulhat a test-masina interface – és közben nem gyulladnak be az agysejtjeink és idegvégződéseink. Ez már orvostudományi, biológiai kihívás is, nemcsak szimplán technológiai kérdés.