Míg manapság elsősorban anyagias oldalára helyeződik a hangsúly, fontos lenne annyiban visszatalálni a régi hagyományokhoz, hogy mind lelkünk, mind testünk lenyugodhasson és megpihenhessen. A felgyorsult világban ezt a célt elérni nem is olyan egyszerű.

Az ünnepek hallatán az emberben kettős érzés van magánemberként és szakemberként is. Egyrészt a karácsony pozitív időszak lehetne az évben, de a legtöbben mégsem így éljük meg.

Ha rákeresünk az interneten az ünnep és a pszichológia szóra, rengeteg negatív találatot ad ki: Hogyan küzdjünk meg a stresszel, a depresszióval, vagy az olyan nehéz helyzetekkel, amikor olyan családtaggal találkozunk, akivel valószínűleg konfliktusok lesznek? Pszichológus szemmel elgondolkodtató, hogy mi lehet ennek az oka – magyarázta Berkes Tímea, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet oktatója.

Kifejtette, a téli időszak hagyományosan nyugalmi időszak volt, mezőgazdasági munkát már nem lehetett végezni, az ember rá tudott készülni az ünnepekre. Ma már azt tapasztaljuk, hogy az év eme időszaka a gazdasági év zárása, a legtöbb munkahelyen ilyenkor sok az elvárás, a határidős feladat.

Ilyen háttérrel a még dolgozóknak nagyon nehéz elvonatkoztatni, sőt nem is lehet: az embereket elfárasztja a pluszfeladat, kevesebb idejük marad másra figyelni. Van tehát egy rendszerszintű probléma, méghozzá az, hogy a mi kultúránkban nincsen meg az évkör, vagyis olyan állapotban van meg, hogy az év vége minél gyorsabban megcsinálandó feladatokból áll. Ezzel szemben kellene az embernek valamiképpen felkészülnie a karácsonyra – magyarázta.

Szavai szerint az adventi időszak hagyománya a befelé fordulás és a lelassítás, a készülődés az ünnepre; lehetőség arra, hogy mindenki a hite szerinti szellemiséggel némileg összekapcsolódjon. Manapság hiányzik ez a rákészülés, az emberek többsége az ünnepekben is feladatot lát: meg kell venni az ajándékokat, össze kell szervezni a programokat stb. Tulajdonképpen a nagyon zsúfolt, év végi feladatlista mellett még az ünnepeket is kezelni kell. Vagyis nem a várakozás valósul meg, hanem a teher, ami további stresszt okoz. Ez lehet az alapvető oka annak, hogy az internetes keresés csupa negatív találatot dob fel.

Hozzátette, a hagyományos kultúrákban az emberek jobban megtartották a már említett ritmust, ami a modern társadalmak egy részében széttöredezett. Legtöbbünknek a karácsony kereskedelmi jellegűvé vált, már nincsen olyan megtartóereje, mint régen.

A megfelelő tudatállapot eléréséhez némi tervezés szükséges. Nem az utolsó napokban, hanem jóval hamarabb kellene átgondolni, mit is szeretnénk karácsonykor, és mire van ehhez szükségünk?

Viszont ha már erről lekéstünk, akkor más dolgokat tudunk módosítani, hogy kevésbé legyen stresszes a karácsony előtti pár nap. Érdemes átgondolni, hogy mi az, ami belefér az időnkbe (és energiánk is jut rá), és mi az, ami nem. Mindez összefügg azzal is, hogy mennyire reálisak az elvárásaink?

Például a karácsonyi takarítás mértékében mi a megvalósítható mennyiség? Nem biztos, hogy el tudunk végezni egy teljes nagytakarítást, ezt érdemes belátni, ha mégis, akkor nem árt segítséget kérni családtagoktól, mert nem kell mindennek tökéletesnek lenni karácsonykor. Emellett a házimunkában is úgymond fel lehet oldódni, el lehet érni, hogy feltöltő erejű legyen, bár ehhez az szükséges, hogy ne feszülten kezdjünk hozzá – tette hozzá Berkes Tímea.

Hangsúlyozta, fontos figyelni rá, hogy mi az, amit mi szeretnénk? Az érzelmek elég pontosan jelzik az irányt: ha már a karácsonyeste puszta gondolatától negatív érzelmeket élünk át, akkor érdemes megkeresni, hogyan tudnánk elérni, hogy jól érezzük magunkat? Ez pedig nem önzőség, mert az érzelmi állapot kihat a többiekre is, és ez fordítva is igaz. Ilyen esetben érdemes olyan karácsonyestét szervezni, ami szokatlan, amilyen eddig nem volt. Fontos lenne, hogy az ünnepek alatt az ember pozitív érzelmekkel gazdagodjon.

A szilveszterrel és az újévvel kapcsolatban kifejtette, ezek a napok valami újnak a kezdetét jelzik, ez a fogadalmak időszaka. Az évlezárás és az új év kezdete azonban arra is lehetőséget adhat, hogy az ember áttekintse az elmúlt egy évet, és ezzel készüljön az új esztendőre, és fontos is lenne megtenni ezt az összegzést.

Az ebben az időszakban óhatatlanul felmerülő kérdések saját életünkkel kapcsolatban nem biztos, hogy kellemes választ generálnak – fejtette ki, majd hozzátette, az ilyen pillanatok hozhatnak nagyon éles váltásokat az ember életében. Minderre nyújt jó alkalmat az ünnepi időszak, amikor magunkba szállunk, ami azért is nagyon fontos, mert mindig másokkal vagyunk, magunkkal pedig szinte sosem – emelte ki.

Az új év alkalmával sokan az életmódjukkal kapcsolatos fogadalmakat tesznek. A fogadkozások hátulütője viszont, hogy a cél túl absztrakt, a hozzá vezető út pedig nem elég konkrét és nem megvalósítható. Az életmódváltásokat a szakember szerint úgy kellene összerakni, hogy hosszú távon is fenntarthatóak legyenek: vagyis, például ha le szeretnénk fogyni, akkor meg kell vizsgálni szokásainkat, kiszűrni, mit teszünk rosszul, min lehetne változtatni, és pontosítani kell a célkitűzést.

Az étrendünket akarjuk megváltoztatni, vagy az étkezések gyakoriságát, az étel mennyiségét, vagy esetleg a nassolást akarjuk elhagyni? Vagy a fogyást inkább több mozgással akarjuk elérni? Ebben az esetben is fontos, hogy a számunkra megfelelő mozgásformát találjuk meg.

Ugyanez igaz a sportolásra, nem azt kell elhatároznunk, hogy futni kezdünk, hiszen lehet, hogy nem az a megfelelő mozgás számunkra. Fel kell térképezni testünk igényeit, és megtalálni a neki megfelelő mozgásformát, ami szintén időbe telik – magyarázta a pszichológus.

Berkes Tímea jelenleg az életmódváltás pszichológiáját kutatja, az ünnepek kapcsán az életút-korrekció kérdéskörét tartaná izgalmas kutatási témának.