Globalizált világunkban elég egytucatnyi megbetegedés, és hamarosan regionális, országos és világszintű járvánnyal küzdhet a Föld. A klímaváltozás okozta felmelegedéssel olyan állatok és kórokozóik is felbukkanak, amelyek potenciális veszélyforrások lehetnek a jövőben.

„A kutatócsoportunk a fertőző betegségek járványtanával és ökológiájával foglalkozik, ezen belül is azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolják egy-egy kórokozó felbukkanását, esetleges eltűnését. Minket azok a folyamatok érdekelnek, amelyek a természetben zajlanak, például egy kórokozó, hol található meg, milyen állatcsoportban, esetleg milyen vérszívó vektorban” – mondta el Földvári Gábor tudományos főmunkatárs az M1 Kék bolygó című műsorában.

A kutatók két állatcsoportra összpontosítanak kiemelten. Az egyik a csípőszúnyogok, amelyek nagy szerepet játszanak a kórokozók terjesztésében.
Az egyik legveszélyesebb állatnak tartják a csípőszúnyogot, ugyanis a kórokozók terjesztésével több mint egymillió ember halálát okozzák egy évben. A legtöbb halálesetért a trópusi területeken felelősek a szúnyogok.

Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója októberi brazíliai munkája alatt bromélialakó phyllodytes békákkal foglalkozott. Ezek a kis lények komoly rovarpusztítók.

Ez a békacsalád, azért fontos és érdekes, mert a broméliákat igen gyakran telepítik a településeken kertekbe, közintézmények köré, utak szélére, és a broméliában megtalálható békák ebihalai elfogyasztják a szúnyoglárvákat, ez által fontos szerepet játszhatnak ezeknek a betegségeknek a csökkentésében – mondta el a kutató.

A hazai szúnyogfajok is terjeszthetnek veszélyes kórokozókat, mint például a malária vagy a nyugat-nílusi lázat okozó vírus. Hazánkban összesen 53 csípőszúnyogfaj él, ezek közül három idegenhonos. Közülük az ázsiai tigrisszúnyog az, ami a legtöbb kórokozót terjeszti, egyes irodalmak szerint több, mint 22-féle vírust képes terjeszteni. Hazánkban négy-öt éve jelent meg.

Nyugat-nílusi vírus, sárgaláz, agyvelőgyulladás, dengue-láz, Zika-vírus, csak néhány az Ázsiából érkező faj repertoárjában szereplő veszedelmek közül. Három, inváziós csípőszúnyogunk közül kettőről bebizonyosodott, hogy a klímaváltozás hatására enyhülő teleinken képes áttelelni.

Kiemelt szerepe van a klímaváltozásnak

A kórokozók terjedésében kiemelt szerepet játszik a klímaváltozás. Az Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai a csípőszúnyogok mellett vizsgálnak egy másik, szintén nem közkedvelt állatcsoportot és azok kórokozóit.

„A kullancsok esetében például elmondható, hogy vannak bizonyos trópusi vagy mediterrán fajok, amelyeknek a megjelenése vagy megtelepedése várható nálunk is. Egész egyszerűen azért, mert a viszonylag rövidülő és egyre melegebb teleink nem elegendők ahhoz, hogy elpusztuljanak a nem őshonos kullancsok, és ennek köszönhetően áttelelnek, és utána a következő évszakban képesek majd emberre vagy háziállatra kerülni” – mondta Földvári.

A klímaváltozás kullancsokra gyakorolt hatását az Állatorvostudományi Egyetem munkatársai is kutatják.

Lyme-kórt okozó baktériumok és a kullancsencephalitis vírusa, csak két olyan tényező, amiért mindenképp figyelnünk kell ezekre az állatokra.

Az utóbbi tíz évben hat új kullancsfajt azonosítottak hazánkban a szakemberek, közülük egy afrikai, négy mediterrán eredetű, egy pedig a tudomány számára teljesen új.

A mediterrán térségekből érkező inváziós faj remekül érzi magát nálunk. A kullancs könnyen terjesztheti egyebek mellett az egysejtű élősködő babéziát is, amely a kutyánk életébe is kerülhet, valamint az emberekre veszélyes Q-láz kórokozóját. Hazánk több pontján is megtalálták már az egyedeit.

A kullancsok behurcolása több évtizedes jelenség, de a klímaváltozás ahhoz hozzájárulhat, hogy könnyebben áttelelnek a kullancsok, és könnyebben fennmaradhatnak ezek a populációk, illetve minél nagyobb sűrűséggel vannak jelen, annál valószínűbb, hogy ezek között kapcsolat alakul ki, és így állandósulhat a populáció hazánkban – fejtette ki Hornok Sándor egyetemi tanár.

A kullancsoktól megszabadulni lehetetlen küldetés

Az idegen honos kullancsok terjedésében a globalizált kereskedelem és a turizmus mellett vándorló madarainknak is kiemelten nagy szerepe van, mert afrikai útjuk során szedik fel az élősködőket.

Tavasszal, nemcsak nálunk, hanem Németországban, sőt, a legújabb adatok szerint Svédországban is afrikai eredetű kullancsok felnőtt példányait lehet megfigyelni kutyán, lovon, szarvasmarhán, néha emberen is. És ez azt jelenti, hogy egyértelműen átteleltek ezek az élősködők, és sajnos ezek azok a kullancsok, amelyek akár vérzéses lázzal járó vírust is terjesztenek.

Az enyhébbek a telek a hazai fajokra is hatással vannak. Akár az is előfordulhat, hogy a nagyon száraz és meleg nyári hónapok kivételével az év többi része kullancsszezonná válik.

A kullancsoktól megszabadulni vagy kullancsmentessé tenni a környezetet lehetetlen küldetés. Vegyi úton nem érdemes a környezetben irtani, mert olyan mennyiségben vannak jelen, és annyira rejtett életmódúak, hogy gyakorlatilag el kellene árasztani az erdőt rovarirtó szerrel ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk küzdeni ellenük.

A fotó illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)