Pedig az, hogy a nyugellátást korlátozni kell-e a keresőtevékenység miatt, a nyugdíjtörvény szerint függhet a kereset mértékétől, vagy a jogviszony típusától.

Két csoportot különböztet meg a nyugdíjas alkalmazásáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. A jogszabály úgy rendelkezik: az egyik csoportba tartozó foglalkoztatottaknak teljes egészében szüneteltetni kell a nyugdíját, a másik csoportnak viszont csak egy kereseti szint - amelynek éves keretösszege idén: 111 000 * 18=1 988 000 - felett. Ezekben az esetekben tehát a nyugdíj megvonása jelenti a foglalkoztatás korlátozását, de természetesen ez nem végleges. Ha megszűnik a foglalkoztatási jogviszony, akkor - kérésére - újra folyósítják az illető nyugdíját - írja az ado.hu szakértője, Kovácsné Álmosdi Judit.

Az első csoportba tartozó nyugdíjasok öregségi nyugdíjának folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas

• közalkalmazotti jogviszonyban,
• kormányzati szolgálati jogviszonyban,
• állami szolgálati jogviszonyban,
• állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
• közszolgálati jogviszonyban,
• bírói szolgálati viszonyban,
• igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
• ügyészségi szolgálati viszonyban,
• a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban, vagy
• a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A második csoportba tartozó nyugdíjas foglalkoztatott nyugdíját az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek szüneteltetnie kell.

Erre akkor kerül sor, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, a legalább negyven év szolgálati idővel rendelkező nő esetén, vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.

Tehát mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, úgynevezett „művész" nyugdíjat „felváltó" korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, az 1 988 000 forintos értékhatár feletti nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.

A nyugellátásban részesülő személynek 15 napon belül be kell jelentenie a nyugdíj-biztosítási szerv részére minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.