Csütörtökön fog vitázni az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) arról, hogy milyen következményekkel járhatna, ha valamely tagállam a halálbüntetés újrabevezetéséről döntene.

A kérdés annak nyomán merült fel az EP-ben, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök április 21-i pécsi látogatásán a kaposvári dohánybolti gyilkossággal kapcsolatos kérdésre válaszolva a halálbüntetés "napirenden tartása" mellett foglalt állást. Az EP múlt heti strasbourgi plenáris ülésének megnyitásakor egy osztrák szociáldemokrata EP-képviselő felszólította Martin Schulz EP-elnököt, hogy lépjen fel az ügyben. Az EU-országokra nézve kötelező közös uniós joganyag - ezen belül is az alapjogi charta - kifejezetten tiltja a halálbüntetést.

Schulz a felszólítás nyomán közölte, hogy telefonbeszélgetést kezdeményezett Orbán Viktorral. A magyar kormányfő arról tájékoztatta az EP-elnököt, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, de a kérdésről "vita van" Magyarországon - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormány be fogja tartani az Európai Unió jogát - tette hozzá.

Armin Machmer, Schulz szóvivője aznap megerősítette az MTI-nek azt az értesülést, hogy a LIBE a következő héten foglalkozik az üggyel.

Machmer a halálbüntetés ügye mellett Orbán Viktor egy másik kijelentését, az illegális migránsokkal kapcsolatban kifejtetteket is a LIBE által megvitatandó témaként említette. Az EP mostani közlése azonban csak a halálbüntetés esetleges újrabevezetésének következményeit, a jogi helyzet áttekintését említette napirendi pontként.