Így nagy az esélye, hogy belátható időn belül fontos lesz nálunk is, elsősorban a termesztett növények (egészségi, fejlődési) állapotának vizsgálata, a talaj és a domborzat jellemzőinek meghatározása terén.

E feladatokat eddig repülőgépekkel végezték, ám könnyű belátni, hogy a jóval kisebb, mozgékonyabb és környezetkímélőbb eszközök hamarosan leváltják ezeket. Drónok adják majd a madártávlatot, amelyből nézve pontos és hiteles kép rajzolódik ki a gazda előtt a növényállományáról. E kis repülő eszközök „szeme” az úgynevezett hiperspektrális kamera, ami a látható fénytartománytól az infravörösig terjedően képes a folytonos képalkotásra, illetve -továbbításra. Így meghatározható például a búzatábla klorofilltartalma és következtetni lehet a fejlettségi állapotára is. De a színek, színváltozások éppúgy vallanak a nitrogénellátottságról, a túltrágyázásról, mint a hiánybetegség megjelenéséről vagy arról, ha valamilyen növényi kórság felüti a fejét.

A drónnal készített kétdimenziós fényképekből elkészíthetik a földfelszín 3D-s modelljét is, ami különleges lehetőség a domborzati viszonyok vizsgálatában. A nagy felbontású fotók révén a drónok képet adnak az aszály vagy a belvíz okozta károkról, a gyomfertőzöttségről, s hogy rendben működik-e az öntözőberendezés. Ezzel nem merül ki a feladatuk, mert – a legújabb fejlesztéseknek köszönhetően – tevőlegesen kiveszik a részüket a műtrágyázásban és a permetezésben is. A Rauch Agronator 4 méter átmérőjű, nyolcszögletű, 80 kilós drónja egy ötvenliteres tartállyal a hátán alkalmanként negyven percig is képes ügyködni a levegőben. Az eszközt a meredek lejtésű szőlőültetvényeken tesztelik, ahol a földi gépekkel különösen nehéz a munkavégzés.