A kormány 2020-tól minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezeti a középszintű, komplex nyelvvizsgát. Ehhez kapcsolódóan Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta, hogy érdemes azon elgondolkodni, hogy a nemzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot kaphassanak a fiatalok. Hozzátette, hogy egyes szakokon nem követelhető meg a középfokú nyelvvizsga a felvételizőktől, mert túl sokan esnének el a bejutás lehetőségétől.

A HÖOK elkötelezett a felsőoktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosításában, de legalább ilyen fontos a nyelvtudás fejlesztése is. A két elv szembemegy egymással, így kompromisszumok nélkül nehéz lesz jó megoldást találni.

Murai László elmondta, hogy fontos lenne különbséget tenni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból.

A műszaki és pedagógiai terület is hátrányba kerülhet

A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi, pszichológiai vagy a jogi képzésre a felvételizők többsége már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni és kellenek a pluszpontok. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe.

Országos átlagban 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. Nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert – fejtette ki a HÖOK elnöke. Szerinte mindenképpen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen.

Mi lesz a nyelvvizsgáért eddig kapott pluszpontokkal?

Felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek. Ha ez teljesül, komoly vitákat szülhet, hogy melyek lesznek a kedvezményezett képzések.

Murai László szerint a pluszpontok kérdése is fontos. Eddig 28 pont járt a középszintű komplex vizsgáért. Ha bevezetik a szigorítást, ez nyilván nem jár majd. De mennyit kapnának a felvételizők a felsőfokú vizsgáért a mostani 40 helyett? És mi lesz akkor, ha valaki több középfokúval is rendelkezik?

A szigorítás nyomán tehát fontos, hogy felülvizsgálják a pontszámítási szabályokat, illetve magukat a ponthatárokat is, elsősorban azokon a szakokon, ahol központilag határozzák meg a pontokat – tette hozzá a HÖOK elnöke.