Napjainkra minden negyedik-ötödik ember valamilyen mentális zavarral küzd – figyelmeztet a szakember.

Minden tanulási zavar egyre nagyobb számban jelenik meg a gyerekeknél – mondta el Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Kognitív Klinika és a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette, mára jelentős fejlődésen mentek keresztül azok a diagnosztikai eszközök is, amelyek segítségével be lehet azonosítani a különféle zavarokat. Mégsem csupán ennek tudható be a drasztikus esetszám-növekedés.

„Beszélnek a környezeti ártalomról, egyfajta degenerációról, ami nem önmagában az emberiségnek a degenerációja, hanem azt kell érteni ez alatt, hogy minden szennyezettebb, a levegő, a táplálék, stresszesebb az életvitel” – mutatott rá Bohács. Kitért rá, a környezeti ártalmak mellett szerepet játszhat az is, hogy nagyon nukleárissá váltak a családok, így a gyerekeket kisebb kapcsolati háló veszi körül a mindennapokban. Szintén hátrányos hatást fejthet ki, hogy manapság a gyermekvárást sem mindig övezik olyan nyugodt körülmények, mint például száz évvel ezelőtt.

„Mindig máshol akarok lenni és mást akarok csinálni, de nem tudom, hogy hol és mit” – ilyen az élet felnőttkori ADHD-val.

A szakértő elmondása szerint eddig a területen zajló kutatások nem tudták egyértelműen alátámasztani, hogy a felgyorsult életvitel, illetve a napjainkra jellemző digitális kultúra lenne például az ADHD alapja. Vannak, akik kulturális hatásokban keresik a probléma forrását. Mindenesetre nem véletlenül nevezték el a mai kor pestisének a tanulási zavarokat, illetve általában véve a mentális zavarokat, így például a szorongást, depressziót. Kitért rá, nagyon sok ember érintett ezekben, minden negyedik-ötödik agy valamilyen kihívással küzd ma.