A hosszú házasság titka a külön háló – biztosan mindenkinek ismerős ez a régi mondás. Hiszen sokan döntenek úgy, hogy inkább nem alszanak a másikkal, mert nem tudják elviselni a horkolását, vagy éppen az eltérő életritmus miatt zavarják egymást. Csakhogy ha valaki meghallja, hogy egy házaspár külön hálószobában tölti az éjszakát, rögtön felmerül a gyanú, hogy nincs minden rendben a kapcsolatukkal. De tényleg ennyire meghatározó, hogy a kedvesünkkel együtt vagy éppen nélküle hajtjuk álomra a fejünket?

A külön alvás előnyei:
- Ha a párunk nagyon horkol, végre nyugodtan tudunk aludni, és kipihenten ébredünk.
- Amennyiben eltérő az életritmusunk, például az egyikünk igazi éjjeli bagoly, sokáig olvas vagy TV-t néz, míg a másik inkább korán kelő, akkor nem zavarjuk egymást.
- Megvan annak a varázsa, hogy egyik éjjel átosonunk a másikhoz egy kis összebújásra. A szex sokkal spontánabb izgalmasabb lesz.

Az együtt alvás előnyei:
- A közös lefekvés előtti rituálék összeszokottabbá teszik két ember viszonyát.
- A közelség meghittséget és melegséget ad.
- Több felmérés is bizonyította, hogy azok, akik szorosan fekszenek egymás mellett, erősebb a kapcsolatuk.

A külön alvás hátrányai:
- Nincs ott a párunk, hogy kontrollálja, ha esetleg túl sokáig vagyunk fent, és másnap kimerültek leszünk.
- Az elhidegülés első jele lehet.
- Elvesznek az esti programok, például a lefekvés előtti beszélgetések.

Az együtt alvás hátrányai:
- Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, mennyire fontos az összebújás és az intimitás.
- Ha még a legapróbb neszre is felriadunk, biztosan nem lesz pihentető az alvásunk a másik mellett.
- Az évek előrehaladtával egyre nagyobb az igényünk a személyes térre.

Közösen az igazi!
Ha felmerül az a kérdés, hogy talán jobb lenne külön hálóba vonulni, az a legfontosabb, hogyan vezessük fel a témát. Például, ha a másik horkolása a zavaró, akkor kezdjük a következőképpen: „Az az igazság, hogy nem tudom magam kipihenni, és ez a napomra is rányomja a bélyegét…” De közben folyamatosan biztosítsuk arról, hogy ettől az érzéseink változatlanok iránta, és ez az egész nem kettőnkről szól. Végül kérdezzük meg arról, hogy ő hogyan látja a dolgot és kezdjük így a felvetést: „Mit szólnál hozzá, ha…?” Egy ilyen dolognak mindenképp két ember közös döntésének kell lennie. Ha azt látjuk, hogy a másik emiatt veszélyben érzi a kapcsolatot, még várjunk vele, és semmiképpen se erőltessük!