Az élősertés ára idén is növekszik, és mivel az alapanyag ára és a munkabér is nő, elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése.

Elsősorban a baromfiágazat átlag feletti növekedésének köszönhetően tavaly 4,5 százalékkal bővült a húságazat teljesítménye, meghaladva az ipar és az élelmiszeripar átlagos növekedését is – közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke egy sajtótájékoztatón. A szektor teljesítményét a baromfiágazat növekedése húzta, mivel a "klasszikus" (sertés és marha) hússzektor növekedése csak alig valamivel haladta meg az 1 százalékot. A húskészítmények gyártása ugyanakkor 6 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az ágazat árbevétele 2016-ban elérte a 717 milliárd forintot. Ebből a baromfi ágazaté mintegy 290 milliárd, a sertés és marhahús ágazaté mintegy 241 milliárd, míg a készítmény-gyártásé mintegy 184 milliárd forintot tett ki.

Tavaly a sertésvágásszám elérte a 4,6 milliót, ami mintegy 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A vágásszám három év alatt mintegy 25 százalékkal nőtt, ami az ágazat egyértelmű fehéredését jelzi az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének eredményeként. A statisztikailag nyilvántartott sertésállomány nem növekedett, illetve némileg még csökkent is, most 2,8 millió. A kocák száma tavaly 176 ezer volt, ami több mint 3 százalékkal kevesebb volt a tavalyelőttinél.
Idén a húsfeldolgozók eredményességét az fogja meghatározni, hogy költségnövekedéseiket mennyiben tudják érvényesíteni a kereskedőkkel szemben, azaz többletráfordításaik mennyire épülnek be a fogyasztói árakba – jelentette ki Éder Tamás. A húsipar költségei ugyanis az utóbbi időben több ágon is emelkedtek.

A múlt év eleji áfa-csökkentés ugyan 17-18 százalékos fogyasztói árcsökkenést hozott, de ezután drágulás kezdődött. Az élősertés ára 2016. áprilistól jelentősen emelkedett. Január-szeptemberben az emelkedés mértéke a magyar piacon 30 százalékos volt, míg tavaly január-decemberben az áremelkedés 20 százalékot tett ki.

Az élősertés árának növekedése az idén is tovább tart - egy év alatt mintegy 100 forintot emelkedett az élősertés ára kilogrammonként. Napjainkban az élősertés ára kilónként 410-420 forint körül van, így az ára az idén már az 5 éves átlag fölötti. Tavaly ugyanakkor a sertéshús fogyasztói ára január-decemberben – húsrészenként eltérően – átlagosan csak 4-6 százalék között emelkedett a Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint. Mivel az önköltség –például az alapanyag ára és a munkabér is nő – elkerülhetetlen a fogyasztói árak emelkedése. Arra azonban a Hússzövetség társadalmi elnöke nem kívánt válaszolni az MTI-nek, hogy a fogyasztói árak átlagosan mennyivel emelkedhetnek, mondván: "ez nem az ő tiszte".

A húsvéti sonka vásárlásáról Éder elmondta: olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegye meg mindenki az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódott. Kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, senki ne vásároljon – tette hozzá. Vásároljon mindenki legális, a Hússzövetség tagjai által gyártott magyar terméket.

A Magyar Élelmiszerkönyv előírásait módosították, szigorították a húsokra, a húskészítményekre vonatkozóan annak érdekében, hogy a vásárlók az eddiginél is jobb minőségű árukat vehessenek az élelmiszerboltokban – mondta Zsigó Róbert. Például ennek érdekében emelték meg több terméknél is az előírt minimális hústartalmat, és szabályozták a parasztsonkára vonatkozó előírásokat is, csökkentették például a sótartalmat. A változások döntő hányada ez év augusztus elsején lép életbe, de a sonkákra és füstölt árukra vonatkozó előírásokat már ez év január 1-től kell alkalmazni. Éppen azért, mert ezeknek a termékeknek nagy hányadát már húsvétkor is fogyasztják az emberek.